A nemrég benyújtott 2014-es költségvetésben tovább emelkedik az Európai Uniótól várt támogatás mértéke. A jövő évi büdzsében szereplő 1735 milliárd forint 179 milliárd forintos növekedés az idei évi előirányzathoz képest. A Brüsszelből érkező összeg az állam összes bevételének közel 12 százaléka, nagyságrendileg annyi, mint az összes személyi jövedelemadó, vagy 5 évnyi bevétel társasági adóból, esetleg tízévnyi az ágazati különadóból. A támogatás értéke a kiadási oldalon nagyjából megfelel az oktatás finanszírozására fordított állami pénzek nagyságával, és meghaladja némileg az egészségügy éves finanszírozására fordított összeget.
Van, hogy a kevesebb több
Persze az elmúlt évek tapasztalatai némi óvatosságra intenek. Uniós csatlakozásunk óta a ténylegesen lehívott összeg átlagosan negyedével elmaradt a tervezettől, ami a következő év esetén több mint 400 milliárd forintot jelent.
Ha így alakulna 2014-ben, az persze nem feltétlenül jelentené az államháztartási hiány növekedését - sőt... Korábban volt olyan év, amikor éppen az javította a költségvetési egyenleget, hogy tervekhez képest kevesebb uniós beruházást sikerült megvalósítani, és emiatt kevesebb önrészt kellett a projektekhez biztosítani a költségvetésnek. Jövőre egyébként az összes uniós támogatás mellé kötelezően kifizetendő önrész a költségvetési törvény szerint 438 milliárd forint.
Mit adtak nekünk a brüsszeliek?
Az irományból most először az is kiderül, hogy pontosan mely területekre fordítja hazánk a Brüsszelből érkező pénzeket és hogy ez miként viszonyul az összes állami ráfordításhoz. Uniós függőségünk leginkább a gazdaságfejlesztés területén érhető tetten, de minden egyes forint adóbevételből finanszírozott hazai forrás mellé majdnem egy forintot rak Brüsszel a felzárkóztatáshoz kapcsolódó projektek esetén is (lásd a táblázatot).
Ez utóbbi terület magába foglalja a jóléti és szociális intézményi szolgáltatásokat, a lakásügyekkel kapcsolatos kiadásokat, a közlekedési és távközlési tevékenységeket, a környezetvédelmet, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos állami költések egy részét.
| Hazai forrás | Uniós támogatás | Összesen | Uniós támogatás aránya | |
| Államkorszerűsítés | 514,1 | 62,2 | 576,3 | 11% |
| Egészségügy | 2 156,7 | 133,8 | 2 290,5 | 6% |
| Oktatás | 1 505,5 | 300,0 | 1 805,5 | 17% |
| Közbiztonság | 534,8 | 8,1 | 542,9 | 1% |
| Gazdaságfejlesztés | 586,8 | 603,4 | 1 190,2 | 51% |
| Felzárkóztatás | 1 224,1 | 1 037,8 | 2 261,9 | 46% |
| Forrás: MKOGY. Ebben a felosztásban az önrész is az uniós támogatások között szerepel. | ||||
Kisebb mértékű, de messze nem elhanyagolható az Európai Unió szerepe a törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaiban (államkorszerűsítés), valamint az egészségügy és az oktatás finanszírozásában.
+1846 milliárdos egyenleg
Összességében az uniós egyenlegünk jövőre is meglehetősen kedvező: a már említett 1735 milliárd forintos támogatás mellett jórészt közvetlen termelői támogatás formájában a költségvetésen kívül is érkezik 399,7 milliárd forint Brüsszelből, míg a magyar állam a tervek szerint jövőre 288,7 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez. Így a brüsszeli számlánk tervezett egyenlege 1846 milliárd forint lesz jövőre
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
