1846 milliárd forint: mit adnak nekünk a brüsszeliek?

A nemrég benyújtott 2014-es költségvetésben tovább emelkedik az Európai Uniótól várt támogatás mértéke. A jövő évi büdzsében szereplő 1735 milliárd forint 179 milliárd forintos növekedés az idei évi előirányzathoz képest. A Brüsszelből érkező összeg az állam összes bevételének közel 12 százaléka, nagyságrendileg annyi, mint az összes személyi jövedelemadó, vagy 5 évnyi bevétel társasági adóból, esetleg tízévnyi az ágazati különadóból. A támogatás értéke a kiadási oldalon nagyjából megfelel az oktatás finanszírozására fordított állami pénzek nagyságával, és meghaladja némileg az egészségügy éves finanszírozására fordított összeget.

Van, hogy a kevesebb több

Persze az elmúlt évek tapasztalatai némi óvatosságra intenek. Uniós csatlakozásunk óta a ténylegesen lehívott összeg átlagosan negyedével elmaradt a tervezettől, ami a következő év esetén több mint 400 milliárd forintot jelent.

Ha így alakulna 2014-ben, az persze nem feltétlenül jelentené az államháztartási hiány növekedését - sőt... Korábban volt olyan év, amikor éppen az javította a költségvetési egyenleget, hogy tervekhez képest kevesebb uniós beruházást sikerült megvalósítani, és emiatt kevesebb önrészt kellett a projektekhez biztosítani a költségvetésnek. Jövőre egyébként az összes uniós támogatás mellé kötelezően kifizetendő önrész a költségvetési törvény szerint 438 milliárd forint.

Mit adtak nekünk a brüsszeliek?

Az irományból most először az is kiderül, hogy pontosan mely területekre fordítja hazánk a Brüsszelből érkező pénzeket és hogy ez miként viszonyul az összes állami ráfordításhoz. Uniós függőségünk leginkább a gazdaságfejlesztés területén érhető tetten, de minden egyes forint adóbevételből finanszírozott hazai forrás mellé majdnem egy forintot rak Brüsszel a felzárkóztatáshoz kapcsolódó projektek esetén is (lásd a táblázatot).

Ez utóbbi terület magába foglalja a jóléti és szociális intézményi szolgáltatásokat, a lakásügyekkel kapcsolatos kiadásokat, a közlekedési és távközlési tevékenységeket, a környezetvédelmet, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos állami költések egy részét.

Kisebb mértékű, de messze nem elhanyagolható az Európai Unió szerepe a törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaiban (államkorszerűsítés), valamint az egészségügy és az oktatás finanszírozásában.

+1846 milliárdos egyenleg

Összességében az uniós egyenlegünk jövőre is meglehetősen kedvező: a már említett 1735 milliárd forintos támogatás mellett jórészt közvetlen termelői támogatás formájában a költségvetésen kívül is érkezik 399,7 milliárd forint Brüsszelből, míg a magyar állam a tervek szerint jövőre 288,7 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez. Így a brüsszeli számlánk tervezett egyenlege 1846 milliárd forint lesz jövőre