Az utóbbi évek visszaesése után 2018-ban éleset fordult a trend, és nagyot ugrott az USA széndioxid-kibocsátása, áll egy kedden megjelent tanulmányban. A Rhodium Group független gazdaságkutató előzetes becslése szerint tavaly 3,4 százalékkal nőtt az Államok emissziós értéke, ami 2010 óta a legnagyobb ugrás, de az elmúlt több mint két évtizedet tekintve is a második legnagyobb növekedés.
Első látásra meglepő, de a nagy fordulat épp abban az évben következett be, amikor közel rekordszámú szénerőművet zártak be az USA-ban. 2005 óta ugyan jelentősen visszaesett az amerikai károsanyag-kibocsátás, részben a megújuló energiaforrások és a szénnél kevésbé szennyező gáz előretörésének köszönhetően, de egyéb tényezők bőven tettek arról, hogy ami emissziót rajtuk megspóroltak, azt más úton elverjék.
Jó, ha dübörög az ipar, csak az a baj, hogy rossz
A negatív trendforduló egyik oka a kemény tél volt: New England térségében különösen megugrott a környezetre káros olaj- és gázfűtéses berendezések használata. Alaposan hozzátette a magáét az emissziónöveléshez az erősödő gazdaság is, a gyárak, repülőgépek és haszongépjárművek kibocsátása a csúcson pörgött. Csak az acél-, cement- és vegyianyag-gyárak, valamint a finomítók 5,7 százalékos kibocsátás-növekedést produkáltak. A döntéshozók eddig óvakodtak a nehézipar megregulázásától, pedig az felel az USA emissziójának nagyjából egyhatodáért. A korlátozások helyett inkább arra koncentráltak, hogy szénmentesítsék a villamosenergia-ágazatot a szél- és naperőművek promotálásával. Ez nem elég, a Rhodium Group becslése szerint ugyanis például Kaliforniában 2020-ra az ipar lesz a második legnagyobb emissziós forrás a közlekedés után, Texasban pedig egyenesen a leglégszennyezőbb szektor lesz 2022-re.
Maga a közlekedés egyre kedvezőbb képet mutatott az elmúlt években, köszönhetően az üzemanyagipar 2011 óta tartó korlátozásainak (bár a Trump-kormány ígérete szerint 2021-ig visszalazítják a szabályokat). 2018 első nyolc hónapjában úgy csökkent 0,1 százalékkal az államszövetség benzinfogyasztása, hogy közben az amerikaiak valamennyivel többet vezettek, mint az azt megelőző évben. A benzinszomj mérséklődése az elektromos- és üzemanyagtakarékos autók terjedésének köszönhető. A fentebb már említett szállítmányozási robbanás viszont azt hozta, hogy a dízel- és kerozinfelhasználás megugrott 3 százalékkal. A légi szállítás és légi közlekedés egyébként sem kapott eddig kellő figyelmet, holott már így is óriási mértékben járul hozzá a károsanyag-kibocsátáshoz, és ez csak egyre rosszabb lesz.
A villamosenergia-ágazat az intenzív szénmentesítés ellenére is 1,9 százalékos emissziónövekedést produkált. A kieső erőműveket ugyanis még nem tudják megfelelő iramban megújulókra cserélni, és bár a hézag pótlására bevetett gázerőművek kevésbé szennyezőek, mint a szénerőművek, attól még azok is fosszilis tüzelővel működnek.
Párizs már nagyon messze van
Az USA emissziója a tavalyi növekedéssel együtt is még mindig 11 százalékkal elmarad a 2005-ös értéktől. A Trump-kormányzat pedig tavaly előszeretettel mutogatott arra a tényre, hogy 2016-ról 2017-re 2,7 százalékkal esett az amerikai károsanyag-kibocsátás, amikor amellett érvelt, hogy enyhébb ipari megszorításokkal is elérhető a környezetkímélőbb termelés. Ez az eredmény azonban még az Obama-éra érdeme, Donald Trumpot ugyan még 2016-ban választották meg elnöknek, de a hivatalt 2017 elején vette át elődjétől. Trump aztán még azév nyarán be is jelentette, hogy kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből, melynek keretében az Államok azt vállalta, hogy 2025-ig 26-28 százalékkal a 2005-ös történelmi csúcs alá csökkenti az emissziót. Ez a cél a Rhodium Group tanulmánya szerint most már szinte elérhetetlen: rengeteg, azonnali törvénymódosítás vagy óriási technológiai fejlődés kellene ahhoz, hogy megoldható maradjon.
A környezetkímélő törvénymódosításokról azonban biztos, hogy lemondhatunk, mert Trump azokkal homlokegyenest szembemenve épp, hogy lazítani fog a szénerőművek regulációin, és akár puszta sértődésből megvonhatja az elektromos autók és a megújuló energiák támogatását is. Ez nem meglepő olyasvalakitől, aki az ENSZ tavalyi, apokaliptikus képet festő klímajelentéséről egyszerűen nem volt hajlandó szót ejteni, és aki hol azt mondja, nem is hisz az ember okozta klímaváltozásban, hol azt, hogy van ugyan klímaváltozás, de a klíma majd úgyis visszaváltozik magától, szóval kár ilyesmin aggódni.
Rendkívül szoros küzdelmet vetít előre a román elnökválasztás második fordulójára a legújabb, kedden közzétett felmérés a versenyben maradt két jelölt, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és Nicusor Dan bukaresti független polgármester között. 
