Március óta minden hónapban magasabb inflációt mért a nyugdíjasok fogyasztói kosarában a Központi Statisztikai Hivatal, mint az aktív (vagyis fizetésből élő) háztartások vásárlásainál, és ez a trend októberben sem tört meg. A legfrissebb adatok szerint ugyanis míg az utóbbi mérés 3 százalékos inflációt jelez, a nyugdíjasok körében 3,4 százalékot állapított meg a statisztikai hivatal.
Ha a szeptemberi adattal vetjük össze, akkor persze nem annyira borús a kép, akkor 3.8 százalékos nyugdíjas inflációról számolt be a KSH.
Összességében az első tíz hónap átlagában 3,9 százalék volt a nyugdíjas infláció. Ez minimális mértékben alatta marad a 4 százaléknak, ami alapján idén novemberben kiegészítést, illetve nyugdíjemelést kapnak az idős honpolgárok. A 4 százalékot a január és augusztus közötti időszak inflációja szerint állapították meg, vagyis kijelenthető, hogy azóta nem romlott a helyzet, de nem is javult.
A KSH részadatai visszaigazolják lapunk legutóbbi árfelmérésének tapasztalatait: valamelyest csökkent az árnyomás a boltokban (fontos, hogy kollégáink novemberben jártak legutóbb árfelmérésen a boltokban).
A Privátbankár megállapítása szerint éves mélypontjuk közelébe estek az élelmiszerárak. A mostani jelentés szerint éves alapon valóban kisebb ütemben emelkedtek az élelmiszerárak: míg szeptemberben még átlagosan 7,3 százalékos drágulást mért ebben a körben a KSH, októberben már "csak" 6,5 százalékot. Ami az egyes termékeket illeti:
- az idényáras élelmiszerek drágulása (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) a szeptemberi 18,5 százalék után októberben 15,7 százalékra mérséklődött
- a párizsi, kolbász áremelkedése 17 százalékról 13,4 százalékra lassult
Érdemben nem változott a cukor, liszt áremelkedési üteme (11,7 illetve 11 százalék), míg a szeszes italok, dohányáruk esetében is az ütem mérséklődését tapasztalni.
Azért a különbségek között érdemes még megemlíteni, hogy míg szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékos árcsökkentést regisztrált a teljes fogyasztói kosárban a KSH, októberben minimális mértékű (0,2 százalékos) emelkedést jegyeztek fel. A havi összevetés alapján egyébként nem változott a nyugdíjas infláció sem, maradt 0,2 százalékos.
Ott tartunk tehát, hogy az adatok alapján teljesen megalapozott a nyugdíjasok ebben a hónapban esedékes kompenzációja, ami egyben a nyugdíjak emelésével jár együtt. Mint lapunk jelezte, a következő évben is hasonlóra lehet számítani: a kormány ugyanis 3 százalékos nyugdíjemelést szavaztatott meg a parlamenttel, de a Magyar Nemzeti Bank szerint ennél magasabb, 3,5-3,6 százalékos inflációra lehet számítani. A különbözettel érnek tehát kevesebbet a nyugdíjak egészen addig, amíg a következő kompenzációt meg nem kapják. Ezt nem befolyásolja az a tény sem, hogy idén a januári 2,8 százalékon felül novemberben további 1,2 százalékos pótlólagos emelésben részesülnek az idősek, mert a januári 3 százalékot ehhez mérten kell majd megállapítani.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
