|
| Orbán Viktor nyugdíjasok körében. Fotó: MTI |
Az elmúlt négy évben összesen 273,5 milliárd forintot fizetett az állam a nyugdíjasoknak és nyugdíjszerű ellátásokban részesülőknek a szokásos havi ellátáson felül - derül ki Rétvári Bence, az EMMI államtitikárának parlamenti válaszából, amit Korózs Lajos szocialista képviselő kérdéseire adott - írja laptársunk, az Mfor.hu.
A havi nyugdíjon felül három módon kaptak 2016 és 2019 között juttatást az idősek: a vártnál magasabb infláció miatt novemberben kiegészítették a nyugdíjakat, a tempós, 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés miatt járt a prémium, valamint törvényi kötelezettség nélkül is kaptak Erzsébet-utalványokat, illetve rezsiutalványt a idős emberek.
A nyugdíjak kiegészítésére 2017-ben és 2019-ben került sor, összesen 51,5 milliárd forintból. A nyugdíjprémiumot az eltelt három évben minden alkalommal fizetett az állam, ezen a jogcímen összesen 115 milliárd forinttal nőtt a nyugdíjasok pénzügyi kerete. Erzsébet-utalványt 2016-tól 2018-ig kaptak a nyugdíjasok, karácsony, vagy húsvét táján, összesen 81 milliárd forint értékben. Tavaly viszont rezsiutalványt kaptak (amit csak a gáz- és villanyszámlák kiegyenlítésére fordíthatnak, a módosított jogszabályok szerint idén május végéig), ez a juttatás 26 milliárd forintba került.
Ezek tehát a historikus adatok, ami pedig az idei évet illeti, azt lehet elmondani, hogy jelen állás szerint a nyugdíjak kiegészítésére idén is sor kerül. A kormány ugyanis 2,7 százalékos inflációval tervezte meg a költségvetést, ennek megfelelő mértékben emelték a nyugdíjakat is januárban, de jelen tudásunk szerint az áremelkedés üteme akár a 3,5 százalékot is meghaladhatja. Főleg az élelmiszerek drágulása miatt, valamint a forint gyengülése is növeli az importált inflációt. Ugyanakkor nagy kérdést, hogy a koronavírus milyen hatással lesz a világpiacra: a jelek szerint erős visszafogó hatása lehet, ami a növekedési kilátásokat mindenképpen rontja. Az inflációs hatás már bizonytalanabb, a kínálat szűkülése (a termelés lassulása, esetleges leállása miatt a fertőzéssel súlyosan érintett régiókban, mint Kína) az árak emelkedését feltételezi, de közben a kereslet is jelentősen zsugorodhat, például az idegenforgalomban, ami pedig arra sarkalja az ilyen ágazatokban működő cégeket, hogy az árak csökkentésével szerezzenek fogyasztót, így minimalizálva a veszteségeiket. Ráadásul keresleti oldalon a járvány miatti aggodalom fékező hatással lehet a fogyasztásra (a pánikhangulat miatt a napi fogyasztási cikkek iránti kereslet átmenetileg megugorhat), valamint a cégek reagálása is pénzügyi óvatosságra késztetheti az alkalmazottakat.- a termelés visszafogása a foglalkoztatást is érintené: leépítésekre kerülhet sor, illetve a tervezettnél visszafogottabb béremelésekre.
Ezek alapján ma kisebb az esélye annak, hogy lesz idén prémium. A kormány januárban 4 százalékról 3,5 százalékra csökkentette az idei GDP-előrejelzését, de a piacon ennél pesszimistább prognózisok is vannak: 3-3,5 százalék közé teszik a növekedést. Vagyis a prémium fizetésének feltétele nem teljesül, ha ez a szcenárió válik valóra.
A rezsi- avagy bármilyen más utalványok kifizetésére mindezek fényében szinte biztosan számíthatnak idén az idősek, mert a kormány nem fogja megkockáztatni, hogy elveszítse a nyugdíjasok szimpátiáját. Megítélésünk szerint tehát kiegészítésben és utalványban részesülnek idén a nyugdíjasok, prémiumban viszont nem.
Essék végül szó a jövő nyugdíjasairól is. A napokban az a "hír" járt körbe a sajtóban, hogy óriási nyugdíjkorhatár-emelés jöhet, és alig egy évtized múlva már 70 éves korukig dolgozhatnak az emberek (a mostani 65. életév helyett). Érdemes azonban jelezni, hogy ez nem a kormány terve, hanem egy felmérés szerint a magyarországi cégvezetők gondolják így. A hangzatos címek nem árulták el, de fontos rögzíteni, hogy a kormány az elmúlt években mindig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség a nyugdíjszabályok érdemi módosítására a középtávú kitekintései szerint, a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága a jelenlegi szabályok mellett fenntartható. Ez persze nem zárja ki, hogy 10 év múlva revízió alá veszik a nyugdíjrendszert, de a félreértések elkerülése végett újra leírjuk, hogy jelenleg nincs hivatalos kormányzati terv a korhatár kitolására.
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
