Németországban állami forrásokból harmincmilliárd eurós (10 650 milliárd forint) alapot állítanak fel a júliusi árvizek utáni helyreállítás finanszírozására - jelentették be kedden Berlinben.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozásán kötött megállapodás szerint az alapot fele-fele arányban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok töltik fel. Ehhez változtatni kell az adóbevételek elosztásán. A szövetségi kormány vállalta, hogy augusztus 18-ra elkészíti és a szövetségi parlament (Bundestag) elé terjeszti a szükséges jogszabály-módosításokat.
A Bundestag várhatóan szeptember elején, rendkívüli ülésen tárgyalja az ügyet, néhány héttel a szeptember 26-i parlamenti választás előtt.
A pénzből az újjáépítés mellett telepítenek egy új katasztrófavédelmi riasztó rendszert is, amely külön alkalmazás nélkül, automatikusan továbbít a veszélyre figyelmeztető üzeneteket a természeti csapással fenyegetett területeken működtetett mobiltelefonokra. Felújítják a hagyományos, szirénás riasztó rendszert is.
Július közepén Németország nyugati részén, főleg Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartományban pusztított árvíz. A halálos áldozatok száma 190 körül van, végleges adatok még nincsenek, mert sok embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván. Az ítéletidőben számos településen súlyos károk keletkeztek, lakóépületek százai semmisültek meg, tönkrementek az utak, hidak és a közművek.
Túl lassan oltanak
Angela Merkel kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott berlini megbeszélése után kedd este azt mondta, fel kell gyorsítani a koronavírus elleni oltási kampányt Németországban, hogy a delta variáns terjedése miatt ne terhelődjék túl az egészségügyi ellátórendszer.
A kancellár kiemelte: igen örvendetes, hogy a hatvan éven felülieknél elérte a 80 százalékot az átoltottság, viszont "rossz hír", hogy az utóbbi hetekben nagymértékben lassult az oltási kampány. Oltóanyagból van elég, és nemcsak saját magát, hanem az egész közösséget védi, aki beadatja a vakcinát - mondta Angela Merkel, aláhúzva, hogy a teljes lakosság körében a jelenlegi 55,1 százalékról jóval 70 százalék fölé kell emelni a teljes oltással rendelkezők arányát.
Kifejtette: a korábbiaknál fertőzőképesebb delta vírusváltozat terjedése mellett is arra kell törekedni, hogy a lehető legkisebb nehézséggel, korlátozással járó szabályokkal fékezzék a kórokozó terjedését. Így továbbra is érvényben maradnak a tavaly tavaszi első hullám idején bevezetett alapvető fertőzéshigiéniai óvintézkedések, vagyis a közösségi maszkviselés, a gyakori kézmosás és a távolságtartás hármasából összeálló úgynevezett AHA-szabály (Alltagsmaske, Hygiene, Abstand).
Szabad a tánc, de nincs több ingyenteszt
Az értekezleten a többi között megállapodtak arról, hogy ismét szabad tömegrendezvényeket tartani, de csak legfeljebb 25 ezer résztvevővel. Döntöttek arról is, hogy augusztus 23-tól bevezetnek egy újabb hármas előírást, az úgynevezett 3G-szabályt, amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték. A szabály előírja, hogy a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, és kereshetnek fel egyebek mellett vendéglőt, edzőtermet és kórházat, a többiek viszont csak friss negatív SARS-CoV-2 teszttel tehetik ezt.
Döntöttek arról is, hogy október 11-től megszüntetik a gyorstesztszolgáltatás ingyenességét az oltástól elzárkózóknak. Az oltás továbbra is önkéntes, és aki nem él a lehetőséggel, annak felelősséget kell vállalnia döntéséért, ami azt is jelenti, hogy nem háríthatja tartósan az adófizetőkre a tesztelés költségét - hangsúlyozta Markus Söder bajor miniszterelnök, a tartományi kormányfők egyeztető testületének (MPK) soros alelnöke.
Ugyanakkor a teljes oltással rendelkezők érvényesíthetik az alaptörvényben garantált jogaikat, és őket nem sújthatják többé olyan korlátozások, amelyek a járvány első három hullámában az oltóanyag hiánya vagy szűkössége miatt mindenkire vonatkoztak - fejtette ki Markus Söder.
A szövetségi kormány vezetői és az MPK tagjai abban is egyetértettek, hogy a szövetségi parlamentnek (Bundestag) ismét meg kell hosszabbítania a járványügyi védekezés megszervezésére a szövetségi kormánynak adott különleges felhatalmazást, amely új döntés nélkül szeptember végén megszűnne.
A szövetségi kormány keddi adatai szerint a 228. napja tartó kampányban legalább egy adag védőoltást a lakosság 62,5 százaléka - 52 010 167 ember - kapott. Teljes oltással a lakosság 55,1 százaléka - 45 842 065 ember - rendelkezik. Az utóbbi hét napon átlagosan 360 ezer adag oltást adtak be naponta. Egy hónappal korábban még 700 ezer körül volt ez a szám.
Egyelőre nehéz felmérni, hogy mennyire volt hatékony az ukrán csapássorozat. 
