|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács döntéséről tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd |
Sem a keresleti, sem a kínálati oldalról nem volt komoly hajtóerő annak érdekében, hogy a magyar vállalatok kötvényeket értékesítsenek. A legnagyobb tőzsdei cégek (pl. Mol, OTP, Richter) sokáig finanszírozási alternatívaként tenkintettel a kötvénykibocsátásra, és több középvállalat is elindult ebbe az irányba. Utóbbiak számára viszont a hitelből történő finanszírozás sokkal kedvezőbb, a 2013-ban indult MNB Növekedési hitelprogram ugyanis olcsó forráshoz segítette a vállalkozásokat. A másik oldalon viszont azt láthattuk, hogy a kirobbant botrányok (pl. Quaestor) vagy a csődöt jelentő vállalatok (BTel) ügye számos befektető kedvét elvették a kötvényektől. Az adatok azt mutatták, hogy a lakossági befektetők teljesen elfordultak ettől a formától, egy évvel ezelőtt csupán 23,3 milliárd forintnyi vállalati kötvény volt a tulajdonukban. Az sem mellékes, hogy ezeknek a kötvényeknek a likviditása sem túl erős, a tőzsdére csupán néhány értékpapír van bevezetve, a nem pénzügyi intézmények közül az Alteo, Tündérszikla és a Wing Holding egy-egy hitelpapírjával lehet ott kereskedni.
Először a hitelpiacon segítettek
Az MNB ma kiadott anyagában azt írták, hogy a 2008-ban indult pénzügyi és gazdasági válság kitörését követően Magyarországon a vállalati és különösen a kkv-hitelállomány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű csökkenésen ment keresztül: 2013 elejére a közel 5 éven át tartó, évi 5 százalék körüli visszaesés következtében a válság előtti szint 75 százalékára zsugorodott a hitelállomány.
A gazdaság a "hitelösszeomlás" (creditcrunch) jelenségével szembesült, ami jegybanki beavatkozást tett szükségessé. A kkv-hitelpiac működésének helyreállítása érdekében az MNB 2013 júniusában elindította a Növekedési Hitelprogramot (NHP). A program hozzájárult a hitelezési fordulat megvalósulásához, ezáltal a gazdasági növekedésre is érdemi hatást gyakorolt.
Mint azt az MNB anyaga hangsúlyozza, a vállalati hitelezés volumene Magyarországon jelenleg már megfelelő, ugyanakkor a vállalatok túlzott mértékben támaszkodnak a bankrendszerre. Az elmúlt néhány évben a teljes vállalati és a kkv-szegmens hitelállománya egyaránt jelentősen bővült, a szektor forrásellátottsága megfelelőnek tekinthető. Ugyanakkor a finanszírozás szerkezete mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok esetében tovább javítható a jegybanki szakértők szerint.
Az MNB azt hangsúlyozza, hogy a nagyvállalatok esetében a bankhiteleknek versenyt támasztó likvid kötvénypiacnak lehet kulcsszerepe a megfelelő forrásbevonási szerkezet elérésében. A problémát azonban az jelenti, hogy a jegybank szerint sem megfelelő a kötvénypiac működése, jelenleg ugyanis Magyarországon a piac kis mérete és alacsony likviditása miatt a kötvényen keresztüli forrásbevonás sem a nagyvállalatok, sem a kkv-k számára nem jelent reális lehetőséget. Jóllehet, a kötvénykibocsátás elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet alternatívát, azonban a piac fejlődésével később a kkv-kal szemben fennálló hitelkövetelések is megjelenhetnek ilyen formában, ami a kkv-szektor finanszírozási feltételeinek további javulását eredményezheti.
300 milliárdból indul az új program
Éppen ezért indítja új programját el az MNB, amely a Növekedési Kötvényprogram nevet viseli majd. A 300 milliárd forintos keretösszeggel útjára bocsátott program keretében jó minősítéssel rendelkező, nem pénzügyi vállalatok kötvényeit fogja vásárolni. A Növekedési Kötvényprogram néhány száz nagyvállalatnak segíthet, miután a feltételek szerint legalább 1, legfeljebb 20 milliárd forint értékben vásárolhat egy-egy kötvénysorozatból az MNB. Az is feltétel, hogy a kötvényeknek legyen közkézhányada, hiszen maximum a kibocsátott mennyiség 70 százaléka kerülhet így a jegybankhoz. Ami a kötvények futamidejét illeti, az 3-10 éves kötvényeket vesznek meg.
A program keretében lehetőség nyílik továbbá vállalatokkal szemben fennálló hitelkövetelések fedezete mellett kibocsátott értékpapírok vásárlására is, amelyen keresztül az MNB hozzá kíván járulni az értékpapírosítás hazai elterjedéséhez. Mint hagsúlyozzák, az MNB korábbi, a vállalatok forrásellátottságát elősegítő intézkedéseinek sorába illeszkedő programmal a jegybank követi az európai vezető jegybankok, az EKB és a BoE gyakorlatát.
A program szubjektív gyorsértékelése
Az elmúlt öt évben indított hitelprogramokkal az MNB olcsó likviditást tudott a piacra pumpálni, ami számos beruházást generált. Ezek a programok sok ezer vállalkozást juttattak forráshoz. A gazdasági növekedés támogatása mellett abban is fontos szerepe volt a jegybanki programoknak, hogy a bankokat "versenyre kényszerítették", és a hitelek árazása kedvezőbb lett.
A most induló Növekedési Kötvényprogram esetében hasonló célok teljesülése várható, ennek során ugyanis az eddig kevésbé kedvezményezett közép- és nagyvállalatok számára nyújt segítséget az MNB. Ezek a vállalatok ráadásul igen fontosak a finanszírozó bankok számára, így egy újabb területen kényszeríthet ki kedvezőbb árazást az MNB. Az utóbbi időben számos járműipari beszállító nőtte ki magát, akiktől a multinacionális partnereik folyamatos fejlesztéseket várnak. A várakozásunk szerint a kötvényvásárlási program elsőszámú kedvezményezettjeit ebben a körben fogjuk megtalálni.
Érdemes arra is figyelni, hogy Orbán Viktor az utóbbi időben meghirdette az "exportpiac szerzés programját". Enne keretében azt jelölték meg célnak, hogy amennyi osztalék kimegy az országból az itt működő külföldi vállalatok révén annyi jöjjön be a magyar cégek leányaitól is. Így könnyen lehet, hogy ez olyan eszköz lesz, amivel az export és expanzióképes cégek kaphatnak - az EU által támadhatatlan - állami hátszelet.
Folyamatosan emelgetik a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ. 
