A koronavírus-járvány miatt a kormány eddig úgy számolt - legalábbis, azt kommunikálta -, hogy idén 3 százalékkal csökkenhet a GDP Magyarországon. A gazdasági válság enyhítésére hozott intézkedések pedig teljesen átírják az idei költségvetést, ennek következményeként az eredetileg tervezett 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt 2,7 százalékra növelték. Noha a korábbi válság tapasztalataiból kiindulva Orbán Viktor miniszterelnök a jelenlegi körülmények mellett is szeretné tartani a 3 százalékos maastrichti hiánycélt, Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég úgy fogalmazott: nem szabad vaskalaposan ragaszkodni ehhez a célhoz.
Úgy tűnik, a kormány is azt gondolja, nem lehet tartani a kormányfő által rögzített hiánycélt, hiszen az Európai Bizottságnak benyújtott konvergencia program ennél jóval nagyobb költségvetési deficittel számol. Az idei évben a költségvetés hiánya a GDP 3,8 százaléka lehet. Ez nominálisan 1650 milliárdos deficitet jelenthet.
A GDP idei alakulására vonatkozó várakozás változatlan, maradt 3 százalékos zsugorodás, 2021-re viszont a kormány úgy számol, hogy jelentős mértékben növekedhet újra a magyar gazdaság, 4,8 százalékkal. Majd a kivetítési horizonton végig 4 százalék feletti növekedést prognosztizál a kormány.
Az inflációs várakozások sem módosultak: ragaszkodnak a 2,8 százalékos inflációhoz. Amennyiben a kormánynak igaza lesz az idei év árszínvonalát illetően, akkor az azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak nem számíthatnak nyugdíjkiegészítésre, de a GDP csökkenése miatt a prémiumról is lemondhatnak. Hogy a kormány kitart a 2,8 százalékos inflációs várakozása mellett, azzal magyarázható, hogy az egyes termékek áremelkedéseit kompenzálják a csökkenő árú termékek. Legalábbis Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a választ adta a legutóbbi Kormányinfón a makrogazdasági prognózisokat firtató kérdésünkre. 2021-től a kivetítési horizont végéig, 2024-ig kontans 3 százalékos inflációval számol a kormány a konvergencia program szerint.
Az államadósság 72,6 százalék lehet a tavalyi 66,3 százalék után, a megugrás azonban csak átmeneti, hiszen jövőre már jelentősebb mérséklődésre számít a kormány. 69,3 százalékos GDP-arányos államadósságot várnak.
Ami a munkaerőpiacot illeti, a kormány várakozása szerint a foglalkoztatottak száma 1,8 százalékkal csökken majd. Ez 81 ezer fős mérséklődést jelent tavalyhoz képest, vagyis a kormány azzal számol, hogy tartósan ennyien lehetnek azok, akik munka nélkül maradnak. Ez egyébként pesszimistább várakozás a Magyar Nemzeti Bank prognózisánál, miszerint 20-40 ezer ilyen személy lehet, igaz, az még március elején készült. A munkanélküliségi ráta 5,6 százalékra emelkedhet éves átlagban a tavalyi 3,4 százalék után.
Von der Leyen szerint megérdemlik az előrelépést. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
