Argentína nagy szerencsétlenségére nem tagja az Európai Uniónak, így nem juthat ingyen támogatásokhoz. Ezért oly sok más szerencsétlen országhoz hasonlóan hiteleket vett fel, amelyeket persze nem tudott visszafizetni. Ez az ezredfordulón államcsődhöz vezetett, ami lényegében azóta is tart. Tanulságos lehetett minden országnak a bezárt bankokat ostromló tüntetők látványa, de nem tanultak belőle.
Utálják, de mégis szükségük van rá
A helyzet rendezésére megjelent a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyet megszorító intézkedéseket kikényszerítő programjai miatt zsigeri szinten gyűlölnek az argentinok. Így nincs olyan politikus, aki ne arra építené az imázsát, hogy ő a legkeményebb ellenfele az IMF-nek, és ezzel természetesen ő védelmezi a legelszántabban Argentína szuverenitását. Eközben két választás között újabb IMF-programok indulnak.
Ősszel azonban elnökválasztást tartanak az országban, így az "IMF-ezés" magasabb szintre emelkedik – derül ki a Reuters tudósításából. Sergio Massa pénzügyminiszter, az októberi szavazás egyik elnökjelöltje bejelentette, hogy egyetlen dollárt sem fizetnek az IMF-nek az ország saját, 2,7 milliárd dolláros tartalékából.
Másik irány
Ehelyett részben meghosszabbítanak Kínával egy swap-, azaz devizacsere-megállapodást 1,7 milliárd dollár értékben, részben új hitelt vesznek fel a Development Bank of Latin Americától (a latin-amerikai fejlesztési banktól) 1 milliárd dollár értékben.
A történet része, hogy a már említett latin-amerikai fejlesztési bankot nem folyó hiteltörlesztésekre hozta létre 17 latin-amerikai ország, továbbá Spanyolország, Portugália és a régió 14 magánpénzintézete.
A fenntartható fejlődést és a régió integrációját akarják a bank pénzével támogatni. Ha másra használják, azzal Latin-Amerika jövőjét élik fel.
Pocsék számok
A dél-amerikai ország tehát jelenleg a szinte már megszokott, végeláthatatlan gazdasági válságában vergődik. Az éves infláció 114 százalék volt júniusban (ezzel csak harmadik az ország a világon ebben a negatív sorrendben), a központi bank tartalékai csökkennek. Az újabb nyílt államcsőd elkerüléséhez összesen 3,4 milliárd dollárt kellett törlesztenie július utolsó és augusztus első napján.
A kiábrándító argentin helyzetet mutatja, hogy az ottani deviza, a peso dollárhoz mért árfolyama húszéves távlatban több mint 9 ezer százalékkal értékelődött le. Csak az idén pedig több mint 50 százalékos gyengülést könyvelhetett el az argentin peso.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
