<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hajszállal, de a szociáldemokraták nyerhették a német szövetségi választásokat a CDU-CSU-szövetség előtt mai előrejelzések szerint. Az eredmény nagyon szoros. Hivatalos eredmény hétfőn lesz. A harmadik helyet a Zöldek szerezhették meg.         

Cikkünket frissítjük. 

Este hat órakor, az urnák zárásakor közölte a németországi sajtó az exit pollok, azaz a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések eredményét.

A ZDF által közölt exit poll alapján

a választásokat – az előzetes várakozásoknak megfelelően – a szociáldemokraták (SPD) nyerték: a párt a szavazatok 26 százalékát szerezte meg. Ez 5,5 százalékponttal jobb eredmény a 2017-es választáshoz képest.  

A jobbközép CDU-CSU 24 százalékon végzett (mínusz 8,9 százalék), míg a Zöldek 14,5 százalékot (plusz 5,6 százalék) kaptak.

Őket követik a liberálisok (FDP) 12 százalékkal (plusz 1,3), majd a CDU-CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) jön 10 (mínusz 2,6), valamint az SPD-től balra álló Baloldal 5 százalékkal (mínusz 4,2). A részvételi arány 77 százalék volt (2017-ben 76,2 százalék). 

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelötje és felesége, Britta Ernst egy választóhelyiség közelében Potsdamban 2021. szeptember 26-án. EPA/CLEMENS BILANOlaf Scholz, az SPD kancellárjelötje és felesége, Britta Ernst egy választóhelyiség közelében Potsdamban 2021. szeptember 26-án. EPA/CLEMENS BILAN

Ez alapján 

az SPD-nek 215, a CDU-CSU-nak 198, a Zöldeknek 120, a liberálisoknak 99, az AfD-nek 83, a Baloldalnak 41 képviselője lesz a Bundestagban. Az abszolút többséghez 379 képviselő kell.    

Az ARD prognózisa szerint még ennél is szorosabb a verseny: az SPD és a CDU-CSU egyaránt 25-25, a Zöldek 15, az FDP és az AfD 11-11, a Baloldal 5 százalékon végzett. (Egyelőre még kérdéses ugyanakkor, hogy a Baloldal átlépi-e az 5 százalékos bejutási küszöböt.)   

A később megjelent számítások pedig nagyon szoros (mintegy 1 százalékpontos) SPD-győzelmet valószínűsítettek. Hivatalos eredmény hétfőre várható.

Az exit pollok által közölt eredmények torzíthatnak, mivel az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz: a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókéra kevésbé jellemző a levélben szavazás.

Elemzők már előzetesen felhívták a figyelmet arra, hogy akár az SPD, akár a CDU-CSU nyer, csak kisebb pártokkal – és adott esetben egymással – összefogva alakíthat kormányt.

Az SPD esetében a kis pártok közül a Zöldek, az FDP, valamint a Baloldal jöhet szóba, mint koalíciós partner.

Szakértők elhúzódó koalíciós tárgyalásokra számítanak. 

Az exit poll eredmények tehát azt valószínűsítik, hogy

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje és csapata tehet kísérletet a kormányalakításra

– mégha német sajtóértékelések szerint a CDU-CSU-nak is van még sansza erre.          

Olaf Scholz – aki a jelenlegi, nagykoalíciós kormányban alkancellár és pénzügyminiszter – tavaly nyáron lett nem hivatalosan kancellárjelölt (de továbbra sem lett a párt elnöke).

Bár német elemzők szerint száraz, sztoikus stílusával nehezen nyeri meg az emberek szívét, jelentős tapasztalat áll a háta mögött. Hamburg polgármestereként már megtapasztalta, milyen a Zöldekkel együtt kormányozni, de a liberálisokhoz is passzolna – ez pedig a jövendőbeli koalíciós lehetőségek szempontjából korántsem mindegy. 

Ígéretei – évi 100 ezer új szociális lakás építése, 12 eurós (4200 forint) minimálbér óránként, megfizethető ápolás, női esélyegyenlőség a munkában, hogy csak néhány pontot említsünk – tipikusan baloldaliak, és összhangban vannak azzal a ténnyel, hogy a választók számára kiemelten fontos a társadalmi igazságosság.

Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Scholzról azt mondta: Scholz ismertebb (és népszerűbb) politikus, mint a CDU-CSU jelöltje, Armin Laschet.   

Hosszú évek óta benne van az országos politikában, már a Schröder-korszakban fontos szerepet töltött be (általános főtitkárként Gerhard Schröder végrehajtója volt a pártban – a szerk.), majd sokáig Hamburg polgármestere volt – ez egy olyan poszt, amire Németországban figyelnek. Három éve pénzügyminiszter, egyike a legismertebb minisztereknek. Scholzhoz tehát már hozzászoktak az emberek

– mondta róla Thomas Petersen. Szerinte Magyarország szempontjából szinte mindegy, hogy ki nyeri a német választást, a kormányzásra esélyes pártok külpolitikája ugyanis hasonló.

További részletek az alábbi cikkünkben:

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Hiperaktív kínai kémek Prágában és Pozsonyban – egyre inkább támaszkodnak a helyi kínaiakra
Káncz Csaba | 2022. január 23. 17:46
A térségünkben a kínai titkosszolgálat egyre jobban támaszkodik a kínai diaszpórára, egyben megpróbálja aláásni az EU tekintélyét és a Tajvannal fennálló kapcsolatokat.  A cseh és a szlovák elhárítás éves jelentését vesszük górcső alá. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Ezért hirdetett Ferenc pápa január 26-ra nemzetközi imanapot
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 15:34
Ferenc pápa 24 órás imanapra hív mindenkit január 26-án.
Makro / Külgazdaság Ismét meg akarták gyilkolni a szerb elnököt
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 14:17
Hét ember szövetkezett a szerb kormányfő életének kioltására.
Makro / Külgazdaság Mégsem lesz ellenzéki népszavazás április 3-án?
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 11:45
Elképzelhető, hogy április 3-án  nem lesz népszavazás a Fudan Egyetemről.
Makro / Külgazdaság Itt nyílik az Amazon első okos ruhaboltja
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 09:38
Az Amazaon még idén megnyitja első „fizikai” ruhaboltját Los Angelesben. Nem egy hétköznapi butikról van szó, az Amazon élelmiszerboltjaihoz hasonlóan ez az üzlet is dugig lesz high-tech kütyükkel.
Makro / Külgazdaság Moszkva oroszbarát vezetőt szeretne Ukrajna élére?
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 08:34
A brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben.
Makro / Külgazdaság Háborús helyzet Ukrajnában – óriási mennyiségű hadianyag érkezett
Privátbankár.hu | 2022. január 22. 16:06
Megérkezett szombatra virradóan Ukrajnába a nemrég megígért, 200 millió dollár értékű amerikai fegyversegély első szállítmánya, 90 tonnányi hadianyag - közölte a kijevi amerikai nagykövetség.
Makro / Külgazdaság Elárulták a németek milyen eszközökkel segítik Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2022. január 22. 10:05
Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen - jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy interjúban, amely vasárnap jelenik meg annak apropóján, hogy több NATO-tagország fegyverekkel segíti Ukrajnát.
Makro / Külgazdaság Tanár úr a képernyőn – különutas távoktatás Svédországból
Gonda Zsuzsanna (Stockholm) | 2022. január 22. 06:07
A tanár otthon, diákok az osztályteremben – ez is egy lehetőség a távoktatásra, amit egy stockholmi általános iskola felső tagozatosai tesztelnek. A diákok szerint ez az eddigi legjobb megoldás, még ha nem is tökéletes.
Makro / Külgazdaság Tényleg gerillaháború jön Ukrajnában? – A hét videója
Izsó Márton - Káncz Csaba | 2022. január 21. 20:01
Washington már egy ukrán gerillaháború támogatására sző terveket. A stratégia autonómiát kóstolgató EU számára az orosz-ukrán konfliktus most úgy jött, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. De mik Putyin stratégiai céljai az ukrán válság kirobbantásával?  Káncz Csaba, a Privátbankár külügyi szakértőjének videókommentárja.
Friss
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló