A magyar kormány elkötelezett a hiánycél tartása és az államadósság csökkentése mellett, és amennyiben szükséges, ennek elérése érdekében intézkedéseket is hoz – mondta Varga Mihály a központi költségvetés 2023. évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter kijelentette: maradéktalanul rendelkezésre állnak az ország biztonságos működtetéséhez, az energiaellátásához, és a magyar családok védelmét szolgáló intézkedések fenntartásához szükséges források.
Köszönhetően az elmúlt évtized munkájának és sikeres adósságkezelésének, az ország idei és a jövő évi finanszírozása is stabil lábakon áll – hangsúlyozta Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: továbbra is vannak olyan tényezők, amelyek erősítik a stabilitást. Ezek közé tartozik a rekordszintű foglalkoztatottság, a lendületes gazdasági növekedés, a versenyképes adórendszer, a kedvező üzleti környezet, valamint az ország azon célkitűzése, hogy a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is folytassa a hiány és az adósság csökkentését.
Utóbbival kapcsolatban a tárcavezető elmondta: fegyelmezett gazdálkodással tartható az idei évre kitűzött, az alapfolyamatok szerinti 4,9%-os hiánycél (földgáztartalékkal együtt 6,1%), miközben a GDP-arányos államadósság a tavalyi 76,8%-ról 74% körüli szintre javulhat. Varga Mihály hozzátette: a hónap végéig a kormány módosítani fogja a korábban elfogadott, más gazdasági pályát feltételező 2023-as költségvetést, és következetes abban a tekintetben is, hogy jövőre 3,5%-ra csökkentse a költségvetési hiány mértékét. Ami a gazdasági növekedést illeti, azzal számolunk, hogy a magyar gazdaság idén 4% felett növekedhet, és éves szinten jövőre is sikerül elkerülni a visszaesést: 2023-ban 1,5%-os bővülésre számítunk – szögezte le. A pénzügyminiszter rámutatott: a magyar államadósság-kezelés az elmúlt években kimondottan eredményes volt, így ma kedvezőbb állapotban nézhetünk szembe a kihívásokkal, mint ahogyan 2008-2009-es válság során.
A jövő év első felében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) több sorozatban 4 milliárd dollár értékben tervez devizakötvényt kibocsátani, továbbá 1 milliárd dollár értékben rövid dollárkötvényeket visszavásárolni
– ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy lakossági piacon a termékkör egyszerűsítésével és az ügyfélszám növelésével további forrásbevonással számol az ÁKK.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 8,52 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig. 
