Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerint jelenleg nem aktuálisak a bérviták, mégis szokatlan helyzetet teremtett a koronavírus-járvány az állami cégeknél. A január-március hagyományosan a bértárgyalások időszaka és most sok esetben a szerencsén múlt, hogy melyik állami vállalatnál született meg a bérmegállapodás még az előtt, hogy beütött a veszélyhelyzet és az egész ország teljes költségvetését újra kell számolni. Több állami cégnél azonban még javában folytak a bértárgyalások, amikor a járvány félbeszakította a bérvitát. Így az a helyzet állt elő, hogy például egy vasutas már 2020-as fizetést kap, míg egy postás továbbra is a 2019-es bérért dolgozik.
"A béremelésekről azt szeretném mondani önöknek, hogy ezek nyilván mind indokoltak, minden béremelési igény, mert bár Magyarország az elmúlt években sok területen lépett előre, de még nem vagyunk ott, ahol szeretnénk lenni. De mégis fontolják meg: biztos, hogy most van ennek itt a helye meg az ideje, hogy bérharcot kezdjünk Magyarországon? Nem annak van itt az ideje, hogy minden erőnket a munkahelyek megvédésére, és új munkahelyek létrehozására fordítsuk? Meggyőződésem, hogy aki itt most bérharcot nyit, az eltéveszti, félreérti az időt és a helyet, ezért félreérti a lehetőséget is" - üzent a szakszervezetknek is Orbán Viktor miniszterelnök a március 23-i parlamenti felszólalásában.
Tavalyi bér a veszélyhelyzetben
Ez egyenes beszéd, vagyis nem béremelést kell most követelni, hanem éppen fordítva: a szakszervezeteknek azért kell harcolniuk, hogy minél kevesebb ember veszítse el a munkáját. Nem mindegy azonban, hogy valakinek a 2020-as megemelt fizetését csökkentik vagy a 2019-es szinten megrekedt fizetéséből csípnek esetleg le 10-50 százalékot. Az állami cégeknél a Magyar Posta és a vízművek járt rosszul, hiszen nem született még 2020-as bérmegállapodás, amikor a koronavírus-járvány miatt gyökeresen megváltozott a tárgyalási pozíció. "Vannak vállalatok, köztük állami tulajdonúak is, amelyek a már megemelt jövedelemmel tudnak élni, ezzel előnyhöz jutva az olyan intézkedések esetére, amely során a biztosított juttatás számítási alapja az alapbér lesz. A veszélyhelyzetben a feladat adott, míg mi tavalyi bérért dolgozunk" - közölte a Postás Szakszervezet. A postások bére átlag alatti, nincsenek tartalékaik.
Elbocsátásokról vagy fizetéscsökkenésről még nem hallani a Magyar Postánál, pedig az állami társaság is megérzi a válságot. Egyelőre felülvizsgálták a posták kapacitását és forgalmát, és úgy döntöttek: csökkentik a hétvégeken is nyitvatartó posták számát. Az elmúlt két hétben a veszélyhelyzet miatt számos kisforgalmú posta működését kellett már felfüggeszteni, illetve a nyitvatartását szűkíteni. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a gazdaság leállásával csökkeni fog a csomagok és a levelek száma is, ami jelentős bevételkieést okozhat a Magyar Postának, ahol az elmúlt években járvány nélkül is folyamatos volt a leépítés.
Jobban jártak viszont a vasutasok, hiszen a MÁV-nál március 5-én megszületett a megállapodás: átlagosan 10 százalékos keresetnövekedést hajtanak végre 2020-ban. A Volánbusznál március 12-én zárultak le a bértárgyalások, itt is átlagosan 10 százalékos béremelést írtak alá a szakszervezetek. Abban viszont közös a sorsa a MÁV-nak, a Volánbusznak és a Magyar Postának, hogy március 19-én mindhárom cégnél megjelent a magyar hadsereg, hogy segítse a munkájukat. A BKV-nál már február 21-én mindenki beleegyezett az átlagos 10 százalékos emelésbe. Soron kívüli jelentős mértékű béremelést kért viszont a kormánytól a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége az egészségügyi dolgozóknak. Ezt a kérést még áttekintik a Pénzügyminisztériumban, bár a kormányfő szerint most nincs itt az ideje a bérvitáknak. Jól jártak még az országgyűlési képviselők is, hiszen évekkel ezelőtt döntöttek arról, hogy 2020. márciusában újra nőni fog a fizetésük. Lapunk írt arról, hogy a képviselői alapbér 1,1 millió forintra emelkedik.
Reptéri elbocsátás
Nagy bajok vannak viszont Ferihegyen: nincs utas, már csak néhány londoni járat indul és érkezik, de ezek is csak vélhetően addig, míg a külföldön rekedt magyarok hazajönnek. Március 31-én például a Wizz Air két repülőgépe indult az Atlanti-óceán túlpartjára, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában rekedt magyarokat hazaszállítsa. A Budapest Airport Zrt. több parkoló működését viszont felfüggesztette, április 1-től már a 100E reptéri busz sem közlekedik. A milliárdos értékű gépek a földön állnak és egyáltalán nem biztos, hogy a légitársaságok csőd nélkül átvészelik ezt az időszakot.
Reptéri információink szerint nem csak a légitársaságok kezdtek elbocsátásokba, hanem a Budapest Airport Zrt. egyik leányvállalata, a Bud Security Kft. is 15-20 százalékos csoportos létszámleépítést jelentett be. A cég 328 alkalmazottal biztonsági szolgáltatásokat, utas- és poggyász koordinációs feladatokat lát el a reptéren. Utas és poggyász viszont nincs, így nincs mit és kit koordinálni. A társaság honlapján még a békeidőbeli állásajánlatokat lehet olvasni: biztonsági őrt és poggyászátvizsgálót is kerestek. A földi kiszolgálóknál egyelőre kevesebb a gond, mert a légi áruszállítás zavartalan. Ennek ellenére az állami tulajdonban lévő Malév GH-nál megszakadtak a szociális juttatásokról, cafeteriáról szóló tárgyalások. A cég éppen átvészelte a Malév csödjét, sok évnyi veszteség után 2018-ban lett minimálisan nyereséges. A reptéri szakszervezetek is már arra koncentrálnak, hogy minél kevesebb ember veszítse el a munkáját. Szintén olyan dolgozókról van szó, akiknek nincsenek jelentős tartalékaik.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,03 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt.
