Az Európai Bizottság május 18-án hozott határozatot az Ukrajnából érkező személyek tömeges beáramlása által leginkább érintett tagállamok (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Csehország) támogatására a 2021-2027-es pénzügyi időszak Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz (HAVE) forrásainak keretéből.
A források tagállamok közötti elosztása során a tagállamba érkező Ukrajnából menekülők, valamint az Ukrajnával határos határszakaszok forgalmának március 31-ei statisztikai adatait vették figyelembe. Az MMIA forrásaiból 9,6 millió euró, a HAVE forrásainak keretéből 11,5 millió euró összeggel járul hozzá a bizottság az Ukrajnából menekülőkkel kapcsolatos, február 24. és 2022. augusztus 23. között felmerült magyar kiadásokhoz - szúrta ki a Napi.hu a BM közleményét.
Magyarország 2022. február 24-ét követően több mint 900 ezer menekülőt fogadott Ukrajnából, akiknek nagy része tovább is utazott. A BM ugyanakkor úgy vélekedik, hogy az érkezők ellátása során a honvédséggel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanáccsal, a regionális és helyi hatóságok, a civil és egyházi szervezetek bevonásával, valamint a lakosság önkéntes munkájával erőn felül teljesít.
Gyűjtőpontokat és segítségpontokat hoztak létre, ahol gondoskodtak és gondoskodnak az érkezők élelmezéséről, szállásáról, egészségügyi ellátásáról, tanácsadásról, a hivatali ügyek intézésének támogatásáról. Ezen felül megszervezték a kórházi és egészségügyi ellátást, a menekülők ingyenes utazását, és ingyenes szálláshelyeket tettek elérhetővé. A menekülteket segítő civil szervezetek ugyanakkor messze nem ilyen elégedettek az állami segítségnyújtással.
Mindezen tevékenységek jelentős hazai forrást igényeltek és igényelnek, ezért az ukrajnai háborúhoz köthető kiadásaink mértéke mintegy 28 milliárd forint - számolta ki a minisztérium.
A BM szerint a kormány biztosítja az ukrajnai háborús menekült gyermekek iskoláztatását, valamint támogatja a menekültek munkavallását is. A lap megjegyezi, hogy az ukrán gyerekek iskoláztatása gyakran azt jelenti, hogy a magyarul nem beszélő gyerekeket helyeznek el magyar osztályokban, ahol nem értenek semmit.
Világszerte egyre gyorsabban nőnek az informatikai kiadások. 
