Brazília 2010-es 7,5 százalékos gazdasági növekedési ütemével negyed évszázados csúcsot döntött meg, az ország azonban a következő évre is tartogatott meglepetéseket. A tekintélyes londoni elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzése szerint 2011-ben Brazília gazdasági növekedés területén lekörözte Nagy-Britanniát, és ezzel az eredménnyel a világ hatodik legnagyobb gazdasága lett.
Douglas McWilliams, a társaság vezető elemzője szerint a foci területén Brazília már évek óta felülmúlja Európát, most azonban eljött az ideje, hogy gazdasági növekedésben is lekörözze az öreg kontinenst. Azért a gazdasághoz reméljük jobban ért, mint a focihoz: a FIFA legfrissebb világranglistáján 5 ország is megelőzi Brazíliát, közülük 4 európai. A legutóbbi 2 világbajnokságon csak a negyeddöntőig jutott a Seleção, mindkétszer európai csapatok játszották a döntőt. A párhuzam azért annyiban stimmel, hogy mind a gazdaság, mind pedig a focicsapat a hatodik legjobb a világon.
| Helyezés | CEBR ranglista | FIFA ranglista |
| 1. | Egyesült Államok | Spanyolország |
| 2. | Kína | Hollandia |
| 3. | Japán | Németország |
| 4. | Németország | Uruguay |
| 5. | Franciaország | Anglia |
| 6. | Brazília | Brazília |
| 7. | Nagy-Britannia | Portugália |
| 8. | Olaszország | Horvátország |
| 9. | Oroszország | Olaszország |
| 10. | India | Argentína |
Az elemzőház 2020-ra készített előrejelzése szerint az ázsiai országok és az árutermelő gazdaságok előretörése lesz jellemző a következő években, míg az európai gazdaságok szépen lassan visszaszorulnak, Brazília pedig várhatóan meg fogja őrizni a világ 6. legnagyobb gazdaságának címét.
Honnan ez a nagy gazdasági erő?
Az 1990-es évek közepétől a brazil gazdaság pénzügyi és gazdasági helyzete is stabilizálódott. Az utóbbi évtizedben nem csak gazdasági, de társadalmi vonatkozásban is jelentős fejlődés zajlott le, csökkent a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség - azonban mindkét területen és a fenntartható fejlődés tekintetében is van még hova fejlődnie az országnak.
|
| Fotó: Fifa.com/Stuart Franklin |
A gazdaság szektorai közül a szolgáltatások az éves GDP 67,4 százalékát adják, az ipar 26,8 százalékot képvisel, míg a mezőgazdaság 5,8-at. A szektorok bruttó hazai termékhez történő hozzájárulása az utóbbi évtizedben jelentősen átrendeződött, a mezőgazdaság vesztett szerepéből, az ipar részesedése nőtt, míg a szolgáltatások jelentősen növelték hozzájárulásukat a növekedéshez.
Míg 1930-ban a népességnek mindössze 30 százaléka élt városokban, mára ez az arány a 85,6 százalékot is elérte. A népesség urbanizálódásához jelentősen hozzájárult az iparosítás: 2005-ben a brazil gazdaság 2,4 millió gépjárművet, 33 millió tonna acélt, 34,4 millió tonna cementet, 5,9 millió tv-t, 23,3 millió mobiltelefont és 4,8 millió hűtőszekrényt gyártott egy év alatt.
Nyerő a nyersanyag-mezőgazdaság-kombináció
A gazdasági növekedésben nagy szerepe van az ország jelentős nyersanyaggal való ellátottságának és a mezőgazdaságnak is. Brazília a világ egyik legnagyobb cukortermelője, és a világ legnagyobb szója-, dohány-, szarvasmarha- és narancslé-exportőre. Brazília emellett hatalmas tartalékokkal rendelkezik vasércből, mangánból, és más ipari fémekből, valamint kőolajból, aminek köszönhetően már 2007-ben sem szorult olajimportra.
A brazil gazdaság számára meghatározó jelentőségű a külkereskedelem is, GDP arányos exportja 9,7 százalék, míg GDP arányos importja 8,7 százalékot tesz ki; erősödő nemzeti valutája ellenére Brazília még mindig külkereskedelmi többlettel rendelkezik. Szakértők véleménye szerint a brazil gazdaság további bővülése biztosított a magas olajellátottság és a folyamatosan bővülő élelmiszer termelés miatt, továbbá az ország a cukornád alapú bioetanol termelésében is az élre tör.
A 2008/2009-es válság Brazíliát is kellemetlenül érintette, hatása elsősorban a külkereskedelmen keresztül fejtette ki kedvezőtlen hatását. A válság éveiben a növekedés motorját a belső fogyasztás jelentette, ez idő alatt a gazdasági növekedés lényegében stagnált. A depresszív időszakban a kormányzat képes volt a gyors reagálásra, különböző fejlesztéseken keresztül ösztönözték az ipari termelést, a belső fogyasztást és a hitelkínálat fenntartására törekedtek.
A válság után a gazdaság ennek köszönhetően gyorsan talpra tudott állni, és az utóbbi 25 év legnagyobb növekedését volt képes produkálni. A jelentős gazdasági élénkülésben strukturális tényezők és nemzetközi pénzügyi feltételek is szerepet játszottak. A boom évében jelentősen megugrott a fogyasztás és a beruházás is, valamint az optimista nemzetközi világgazdasági hangulat is kedvezett a nemzetközi kereskedelemnek. A háztartások fogyasztásának megugrását a növekvő hitelek és az emelkedő jövedelmek indokolták.
Van még min dolgozni
A tavalyi évre vonatkozóan a kormány 3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. A gazdaság lehűlését a kormányzati fiskális kiigazító intézkedések és a csökkenő kereslet okozta, a kormány kiadásainak csökkentése azonban az infrastrukturális beruházásokat nem érintette. A csökkenő kereslet ellenére az inflációs ráta nem csökken: a legfrissebb adat szerint a fogyasztói árak 6,5 százalékos emelkedése 7 éves csúcsot döntött meg.
Az IMF jellemzése szerint Brazília számára a legnagyobb kihívás a közeljövőben a hazai megtakarítások növelése lesz annak érdekében, hogy magasabb és tartós növekedést tudjon elérni. A beruházok gátját jelenleg az államháztartási hiány és a megtakarítások alacsony szintje. A kormány nyugdíjreformmal igyekezett a költségvetést egyensúlyba hozni és a lakosságot arra ösztönözni, hogy növelje hosszú távú megtakarításait. A reform keretein belül a kormány növelte a nyugdíjkorhatárt és korlátozta a köztisztviselők nyugdíját.
A jövő kihívásai közé tartozik a lakosság gyors ütemű öregedésének megfékezése, a világgazdasági hangulat miatt fellépő bizonytalanság kezelése és a kormányzati bevételek olajártól való függőségének mérséklése. A kormány jelenlegi makrogazdasági, társadalmi politikája, és strukturális reformjainak célja, hogy növelje a háztartások megtakarításait, ezzel növelve a beruházások nagyságát és az infrastruktúra fejlesztését.
