A most publikált statisztikákból az látszik, hogy a keletibb, szegényebb államokban többen házasodnak, hiszen Litvániában 1000 emberre 7,5 házasság jutott – ez a legtöbb a kontinensen.

Ezt szorosan Románia követi 7,3-as aránnyal, míg Lettországban és Cipruson ugyanez a mutató 6,8.  A legkevesebb házaspár Szlovéniában van, itt csupán 1000 emberre 3,1 házasságkötés jut, míg Luxembourgban és Olaszországban 3,2.

Mi a helyzet itthon?

Magyarországon 2015 és 2017 közt 0,5 százalékkal nőtt a házaspárok aránya, így a legfrissebb adatok szerint 1000 magyarra 5,2 házasság jut, ezzel jócskán a 4,3-as uniós átlag felett vagyunk.

A válásokat tekintve az Eurostat oldalán megtalálható legfrissebb adatokat 2016-osak. A közlés alapján az látszik, hogy ezer lakosra 2016-ban 5,3 házasság és 2 válás jutott, azaz a magyar házasságok 35,4 százaléka végződött válással.

2010-ben volt a mélypont

Magyarországon a házasságkötések száma az 1970-es évek közepétől kezdődően évtizedeken át csökkent, és 2010-ben érte el mélypontját: akkor mindössze 35,5 ezer pár járult anyakönyvvezető elé. Ezt követően folyamatosan emelkedett az esküvők száma, 2010 és 2016 között közel másfélszeresére. 2016-ban összesen 51,8 ezer házasságkötést regisztráltak, azaz két évtized után először emelkedett 50 ezer fölé a frigyek száma. 2017-ben valamivel kevesebb esküvőre került sor, mint egy évvel korábban, ám az az érték is meghaladta az 50 ezret.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2018 január–novembere között 48,7 ezer házasság köttetett, 447-tel több, mint 2017 első tizenegy hónapjában. A megelőző három év december hónapjában 2200–2400 alkalommal fogadtak örök hűséget egymásnak a házasulandók, ezt az átlagértéket figyelembe véve a 2018. évi házasságkötésszám is átlépheti az 50 ezret.

A házasságok mérlege négy évtizede folyamatosan negatív, azaz több házasság szűnik meg válás és özvegyülés miatt, mint amennyi létrejön. 2010 után jelentősen mérséklődött ez a deficit, amihez a növekvő házasságkötési kedv, a javuló halandósági viszonyok és a válások mérséklődő száma is hozzájárult. 2017-ben az újonnan létrejövő és a megszűnő házasságok közötti 12,5 ezres különbség harmada a 2010. évinek.

A házasodási kedv növekedése ellenére a 15 éves és idősebb népességen belül a házasságban élők aránya továbbra is csökken, ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik az élettársi kapcsolatot létesítők száma. A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint 1 millió 87 ezer ember él élettársi kapcsolatban.

Nem nő a házasságon kívüli gyerekek száma

Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy egyre többen élnek élettársi kapcsolatban, az Eurostat adatai alapján Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol 2015 és 2016 közt csökkent a házasságon kívül született gyerekek aránya 47,9 százalékról 46,7 százalékra. Ez még így is magasabb, mint az uniós átlag (42,6 százalék), ugyanis több olyan ország van, ahol extrémen alacsony a házasságon kívüli gyerekek száma, például Görögországban csak 9,6 százalék.