A Poreč Delfint, azaz a poreci átúszást először 2000-ben hirdették meg, és mára az Adria egyik legnagyobb úszóeseményévé nőtte ki magát. Még akkor is, ha a Balaton-átúszás többezres részvételéhez képest itt „csupán” ezer-kétezer fő vesz részt a megmérettetésen. De az évek során igazi nyári sportfesztivál kerekedett belőle, idén például az úszószámok mellett újdonságként a kajakot is beemelték a versenyszámok közé a sup mellett, és ifi vizilabdatorna is zajlott ezen a napon. 

Egyébként jó darabig egy kis szigetet kellett megkerülniük a bátor úszóknak. Pár éve azonban áthelyezték a helyszínt – egy-két kilométerrel eltolták a parton –, mert sokszor életveszélyessé vált az útvonal, például a feltámadó szél miatt. Ám továbbra is három távon próbálhatták ki magukat a tengerimádók.

A pálya – hasonlóan a Balaton-átúszásnál – teljes hosszában jól láthatóan ki van jelölve, 1500 méternél (bronz delfin) és 3000-nél (ezüst delfin) ellenőrző hajók állnak, az 500 (kék delfint) és az 5000 méteres (arany delfin) táv pedig visszakanyarodik a rajthoz. A rendezvényt profi mentőszolgálat és orvosi háttércsapat támogatja, így minden résztvevő biztonságban érezheti magát.

Annyi a magyar, mintha otthon lennénk

A Poreč Delfin helyszínéül szolgáló Valamar Parentino Strandon mindig már reggeltől remek hangulat uralkodik – a strand tele van magyarral. Talán ki lehet jelenteni, hogy a mezőny minimum fele Magyarországról érkezik.

Majdnem olyan, mintha otthon lenne az ember, annyian utaznak ki csak ezért a versenyért, vagy döntenek úgy a nyaralás alatt, hogy kipróbálják magukat.

Az ingyenes parkolóból közeledve már messziről hallható a vidám zene, és persze valamennyire hasonlóan működnek a dolgok, mint a Balatonnál. A recepciónál kell jelentkezni, ahol lábra rögzíthető jelölést kapnak a versenyzők, majd átvehetik a pólójukat és az ebédjegyüket. Miközben a hozzátartozók a tavaly felújított, gyönyörű új strand napágyain ingyen várakozhatnak, az úszók már bele is vethetik magukat a sós hullámokba. (Idén azonban többen lecsúsztak az úszásról, mert a rossz időjárás miatt szombatról vasárnapra tolódott az esemény.)

A nevezés díja elővételben június 30-ig 25 euró (9 775 forint) volt a felnőtteknek, 20 euró (jelenlegi árfolyamon 7 820 forint) a 16 év alattiaknak. Július 1-jétől azonban már 30/25 euró volt a beugró (ezzel szemben a Balaton-átúszás díja elővételben 18 500, utána már 19 500 forint, a helyszínen pedig 20 ezer, és limitálták az indulók számát).

A díj nem csak az érmet tartalmazza, hanem benne van a gazdag gyümölcskínálat, energiaital és víz, valamint egy tál tényleg finom melegétel, chip-es időmérés, ellenőrző hajók, vérnyomásmérés, szükség esetén orvosi segítség, este pedig naplementés buli a parton.

Medúzák és E.coli

Azonban idén két dologban is eltért a poreci úszás az előző évekétől. A vihar miatt felkavaradott tengerben ugyanis hatalmas medúzarajok között vitt az útvonal. Szerencsére nem veszélyes fajtáról volt szó, információink szerint senkit nem csípett meg. A másik különbség az volt, hogy most nem lehetett a leghosszabb távot, az 5000 métert megúszni, de ennek okáról nemigen volt tájékoztatás. A legtöbben úgy szembesültek ezzel, hogy nem találták az út végét, csak azt vették észre, hogy a bólyák között visszaterelik őket a cél felé.

Csak jóval a verseny után, a közösségi oldal kommentjeiből derült ki, hogy a helyi járványügyi hivatal nem engedélyezte azt a szakaszt, amely a szomszédos strandra vitte volna át az úszókat, ugyanis ott E.coli baktériumot mutattak ki a vízben.

Ezzel kapcsolatban azért több kérdés is felmerül. Elsőként az, hogy miért nem tájékoztatták a nagyérdeműt erről, hiszen ennek tudatában kellett volna mindenkinek vállalnia – vagy lemondania - az úszást. Másodsorban az, hogy ha a szomszédos partnál baktérium jelenlétét detektálják, akkor az az úszás többi szakaszára, azaz a tenger más részeire vajon az nem áramlik át? Hiszen nem medencékről van szó, hanem egybefüggő vízfelületről.

Nos, a lényeg, hogy az E.coli-val járó tünetek egyikét sem tapasztaltuk, sem hányingert, sem hányást, vagy hasmenést, súlyos esetben lázat. Idén egyébként a szingapúri nyíltvizi világbajnokságon a magas E-coli szint miatt tolták el a versenyeket, a párizsi olimpián pedig a Szajna volt E-coli-fertőzött, amitől többen kórházba is kerültek. Szóval nem veszélytelen baktériumról van szó. De sajnos rendre felüti a fejét az olasz és a horvát tengerpartokon is ez a fertőzés, olyannyira, hogy ilyenkor sokszor be sem engedik a strandolókat a tengerbe.

Az Adria gyöngyszeme

Ettől függetlenül a Magyarországtól 600 kilométerre fekvő Porec az Adria egyik gyöngyszeme, nyaranta itt rendezik meg a Poreci jazzfesztivált. Júliusban és augusztusban a legkülönbözőbb helyeken a legcsodálatosabb előadók kápráztatják el a közönséget, de aki lecsúszik erről, annak átúszás előtt vagy után mindenképpen érdemes elidőznie és felfedeznie a várost.

A méretéhez képest egyébként itt található a legtöbb szálloda és kék zászlós strand egész Horvátországban (22 darab). Ez a strand a minőségére utaló jelző, amely egy nemzetközi program keretében a szigorú ökológiai, környezetvédelmi, vízminőségi és biztonsági kritériumoknak megfelelő partszakaszokat illeti meg. E strandoknál garantált a tiszta víz, a jó felszereltség, a magas színvonalú szolgáltatások, valamint a megfelelő egészségügyi és biztonsági infrastruktúra, ezért a kék zászló megbízható jelzés a pihenésre vágyók számára. (És most tekintsünk el az idei E.coli mizériától). 

Porec óvárosa egy kis félszigeten fekszik, szabályos elrendezése még a római időkből származik.

Az óvárost a fehér macskaköves Decumanus sétálóutca osztja hosszában kétfelé, melyről számtalan merőleges kis utca, sikátor nyílik. A túlturizmus miatt nyáron úgy hömpölyög a tömeg a rengeteg étterem, kisbolt, pékség, bár, fagylaltozó és más üzlet között, hogy olykor valódi kihívás végigsétálni rajta. A turisták kedvenc utcájában áll az Ötszögletű bástya is, melynek tetején étterem, éjszaka bár üzemel. Igaz, itt a koktélok 10 eurónál kezdődnek.

Aki a város történelmére kíváncsi, nézze meg az Unesco-világörökségként számontartott Euphrasius bazilikát és az Isztriai parlamentet (itt ülésezett a XIX. századig a horvát parlament). A mai Városháza – más néven Loggia – rögtön a tengerparton helyezkedik el, és érdekes, mediterrán külseje miatt ez Porec egyik legtöbbet fényképezett épülete.

De ettől függetlenül is ráomlik az emberre a történelem: a városka tele van gótikus stílusú ablakpárkánnyal, erkéllyel és a híres homokszínű kőből épült házakkal. És természetesen van, akit a poreci kikötőben horgonyzó jachtok varázsolnak el. Itt szinte mindig lehet látni méregdrága hajókat, ahol esténként a tulajdonosok és vendégeik kiülnek a fedélzetre, és élvezik az italukat. Van, ahol pincér szolgálja fel a finom vacsorát, miközben a jachtok előtt áramlik, nyüzsög a tömeg.

Ami viszont osztályidegen – de ez személyes vélemény –, az a Porec szélén álló hatalmas, neonfényekben fürdő szórakozó- és vidámpark. Egyáltalán nem illik az elmúlt évszázadokat őrző és a minden porcikájából történelmet árasztó város hangulatához, ám valószínűleg olyan nagy bevételt hoz a településnek, hogy attól nem akar eltekinteni a városvezetés.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.