Amikor először jártam ott, még Jugoszláviának hívták az országot. Abbázia neve nem szerepelt az utazási katalógusokban, bár már kezdtek utakat szervezni az éledező turisztikai irodák. Igaz, Opatija (ami apátságot jelent) úti cél néven, hiszen Abbázia a hajdani úri-értelmiségi-polgári középosztály kedvenc nyaralóhelye, kivételes életmódjának egyik jelképe volt.

Bár már felébredtek a téli – vagy inkább hűvös ősznek számító – álmukból a leánderek, a parkok és kertek még szolid szépségükkel, visszafogottságukkal hódítottak inkább, míg ma szinte tobzódnak.

Abbázia akkor félig-meddig rendbe hozott szállodákkal fogadott, egy részük csak emlékeztetett a hajdani eleganciára, és nem sejttette, hogy milyen széppé válnak rá pár évtizeddel.  A mimózák csodás illata, a még emberektől nem zsúfolt tengerpart és a Hotel Bellevue-ből elénk táruló kilátás azonban ugyanúgy elbűvölt, mint ma.

Azt sem bántuk, hogy az erkély, a balusztrádok (a leeséstől óvó mellvédek – a szerk.) még nem voltak renoválva, és a lépcsőház sem volt oly impozáns, mint ma.

Bár a magyarok százezrei nyáron vágnak neki Horvátországnak, Abbáziát inkább húsvét táján érdemes célba venni. Az április a színek pompáját, a művészetet és az aktív természetjárást hozza el. A virágözönt mára kiegészíti a számtalan kulturális és más, tipikusan XXI. századi – például mindfullness vagy nordic walking – program, miközben óriási tojások érkeznek ide távolabbi horvát vidékekről, hogy feldíszítsék a várost.

A múlandóság jelképei

Errefelé nemcsak virágvasárnap létezik, hanem virághét, vagy inkább hetek. A húsvéti ünnepségeket, a mediterrán vidék adottságaiból adódóan, élő növényes installációk és kerti fesztiválok teszik emlékezetessé, amelyek nálunk ilyenkor még nem jellemzők. Idén az impresszionizmus ihlette Floral Week a virágot, mint a mulandóság jelképét, állítja középpontba.

A lenyűgöző csokrok és más kompozíciók, a friss trendek és technikák látogatók ezreit vonzzák minden évben. A rendezvény számos neves virágtervezőt hoz el ide, Olaszországból, Magyarországról, Szlovéniából és Horvátországból. Különleges látványosságnak ígérkezik a Floral Fashion Event, ahol a virágok viselhető installációként jelennek meg, a divat és a tánc izgalmas fúziójában.

Mimózák és kaméliák

Húsvétra – a tájat kora tavasszal sárga bársonyba borító – mimóza bokrok már elvirágoznak. Az ünnep idején a város a kaméliák jegyében ragyog, amely a hajdani és mai eleganciát sugározza. A gyermekeknek szóló programözön elmaradhatatlan része a találkozás a húsvéti nyuszikkal. Az események olyan festői helyszíneken zajlanak, mint az Angiolina park, vagy Opatija legrégebbi kikötője, Portić.

A leglátványosabb esemény a virágvásár, amelyet hagyományosan a népszerű strandon, a Slatinán rendeznek. Innen nem lehet úgy elmenni, hogy ne vásároljunk valamilyen növénykét, amit aztán vizes papírba és nylonzacskóba bugyolálva, zötykölve viszünk haza, reménykedve benne, hátha szereti Budapest klímáját is.

Milyen íze van a sirnicának?

Húsvét után is folytatódik a színes kavalkád: a Đardin fesztivál a nevét a helyi nyelvben használatos „kert” szó után kapta, és az Angiolina park területén zajlik, április 25–27. között. 

A gyermekek a Szent Jakab parkban szokták keresgélni a húsvéti csokitojásokat, amelyben segédkeznek a mamák is, ha már elkészültek a hagyományos ünnepi reggelivel.

A látvány és a menü emlékeztet a hazaira: színes festett tojások, finom pogácsák, de a sirnica – ez az enyhén citrusos ízvilágú, puha sütemény- valamint a bárány sem hiányozhat az asztalról.

Ahány tájék Horvátországban, annyiféle a húsvéti menü. Krk szigetén különösen kedvelt a pršut, azaz a levegőn szárított sonka, a kemencében sült tepsis bárány krumplival és fűszernövényekkel, valamint a pinca, a cukorral és mazsolával díszített édes, foszlós húsvéti kalács.

Isztrián és Dalmáciában Nagypénteken halat, zsírszegény ételt esznek, a kontinentális területeken mákos vagy diós tésztát, kompótot vagy édesvízi halakat.

Tojások harca

Érdekes szokás a tojások harca, amikor a tojásokat többször egymáshoz ütik, és amelyik a legtöbb viadalt „túlélve” ép marad, az a nyertes. Egyes vidékeken a szerelmesek ajándékozták meg egymást festett tojással.

Régi hagyomány a húsvéti tábortűz, ez esetben a tűz fényessége Krisztust jelképezi. Horvátország észak-nyugati részén a Nagyszombati virrasztás előtt a helyiek nagy tüzet gyújtanak, és amikor égni kezd, abból mindenki hazavisz egy fadarabot.

Húsvétvasárnap, az újjászületés jelképeként olívafa ágat szenteltetnek meg. Isztrián ennek a levelét meg is ették régen, hogy az életérő a testbe jusson.

Gyógyult itt Kosztolányi és Móra Ferenc is

Abbázia sokáig csak egy kis falu volt, fejlődése a XIX. század második felében kezdődött el, amikor felfedezték, mennyire jót tesz ez a speciális klíma az egészségnek. Felvirágzásában nagy szerepe volt a vasútnak. 1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, a magyar arisztokraták rendszeresen itt pihentek. Több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és híres művészek is nagyon kedvelték a szépséges környéket. 

Gyógyult itt (vagy ahogy ma mondanánk, levezette a stresszt) Móra Ferenc és Kosztolányi Dezső, valamint magasrangú magyar politikusok. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették. 

A kilencvenes évek elején még elég rossz állapotban találtam Abbázia első villáját, az Angiolinát, amelyet 1844-ben Iginio Scarpa fiumei nemes építtetett. A hatalmas, neoklasszicista épületkomplexumot óriási park veszi körül, amelyben egyes feljegyzések szerint nyáron 124 fajta, részben egzotikus eredetű növényfajt gondoznak. A villát 2000-ben felújították, ma szinte ragyog.

Luxusszállodák és villasor

Ha itt tartózkodunk, biztos elsétálunk a Lungomare-ra, amely a város egyik híres látványossága. A 12 kilométer hosszú parti sétány első része 1899-re készült el, a második 1911-re. Opatija legpatinásabb épületei helyezkednek el a korzó mentén.

Abbázia – vagy ahogyan sokszor nevezik, az Adria királynője – a XIX. század végén, a XX. század elején pár év alatt számos kastéllyal és luxusszállodával gazdagodott, amelyek ma megszépülve hirdetik a hajdani exkluzív pompát. Ilyen a Hotel Kvarner vagy a Villa Amalia. A Villa Rosaliát 1896-ban építtette Henkel von Donnersmark pozsonyi grófnő. A Kesselstatt családi villának készült a város Mandrija nevű, magasabban fekvő részén, a Déli Vasúti Társaság egyik első birtokán.

A Hotel Imperial egy élő legenda, luxushotel a javából, legalább a lobbiba nézzünk be! Ez volt a Habsburg Monarchia egyik legfényűzőbb szállodája – 1885-ben épült Franz Wilhelm építész terve alapján, a bécsi historizmus jegyében. Eredetileg a Hotel Kronprinzessin Stephanie nevet kapta. Jellemzője a fényűző homlokzat, a belső térben pedig gazdagon díszítettek a falak és a mennyezet.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.