Bár az egészségügyben vannak most jóval fontosabb kérdések is, mint a hálapénz adása és kapása, mindenekelőtt az újabbnál újabb csúcsokat döntő Covid-halálozások, a napi fertőzöttek vagy a lélegeztetőgépen lévő betegek számának csökkentése, ennek ellenére kíváncsiak voltunk, hogy mit tapasztalt az elmúlt egy hónapban az 50 fős Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztály, amelyet kizárólag erre a célra hoztak létre.  

Szerettük volna tudni, hány esetben kellett március eleje óta intézkedniük, milyen formában próbáltak 8000 ezer forintot meghaladó hálapénzt vagy ajándékot adni a páciensek az egészségügyi dolgozóknak, az eddigi esetek közül mekkora összeg volt a legmagasabb, egyáltalán lehet-e tudni többet korrupciós szituációkról, s hogy milyen szankció vár azokra, akik el is fogadták a hálapénzt?

A Nemzeti Védelmi Szolgálat válaszában kifejtette, hogy a rendőrségi törvényben, a büntetőeljárásról szóló törvényben, illetve 293/210. (XII.22.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján az ott meghatározott bűncselekmények vonatkozásában végzi a védett állomány vonatkozásában a bűnmegelőzési, bűnfelderítési és védelmi tevékenységét, amelybe 2021. március 1-jétől beletartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek is.

Ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az állami egészségügyi szektorban ez idáig elsősorban a védett szervekkel való kapcsolatépítésen dolgoztak, tevékenységük bemutatásával foglalkoztak, és a „hálapénzzel” kapcsolatos büntetőjogi szabályok ismertetése volt a fő tevékenységük.

„A fentieken kívül bűncselekmények felderítésére irányuló eljárásokat is folytatunk, amelyekről – tekintettel arra, hogy folyamatban lévő eljárásokról van szó -, nem áll módunkban tájékoztatást adni” – írja válaszában az NVSZ.

Tehát sem nagyságrendi adatokat, sem számszerűsített eseteket nem konkretizáltak, pedig azok még akkor is érdekesek lennének, ha még nincs mihez viszonyítani, hiszen februárban még nem rendelkeztek statisztikával. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a halasztható műtétek novemberi leállításával a hálapénz ellenőrzési akciók is jóval szerényebb mértékű korrupcióra deríthetnek fényt, helyettük egyelőre inkább a kórházi várólisták nőnek tovább.

A hálapénz miatti szankciókkal kapcsolatban az NVSZ azt közölte lapunkkal, hogy a büntetés mértékében az eljáró bíróságok rendelkeznek döntési jogkörrel az eset összes körülményének mérlegelését követően. „A büntetőjogi fenyegetettséggel párhuzamosan munkajogi jogkövetkezmény is várható, tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján vesztegetés miatt jogerősen elítélt személy egészségügyi szolgálati jogviszonya megszűnik, és kizárólag évek múlva alkalmazható újra.”

Elsőként lapunk írta meg, hogy a TILOS A HÁLAPÉNZ! logót Eörsi Dániel, egy budapesti háziorvos valósította meg, aki január első napjaiban a transzparencia jegyében ki is tette rendelőjében.  

Mindeközben a Magyar Gyógyszerészi Kamara március 18-i elnökségi üléséről készült beszámolóban ez olvasható: „a Nemzetbiztonsági Védelmi Szolgálat Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztály két ezredese kért találkozót a kamarai elnöktől és dr. Horváth-Sziklai Attilától. A Főosztály idén került felállításra és tevékenységük középpontjába az egészségügyi dolgozók „intergritásának” figyelemmel kísérése és biztosítása tartozik. Különös gondosságal kívánják figyelni a hálapénz tiltásához kapcsolódó folyamatokat. Az elnök beszámolt, hogy jelezték: sem a kórházakban, sem a közforgalomban dolgozó gyógyszerészek integritását a hálapénz nem fenyegeti, ugyanakkor más integritással kapcsolatos kihívásokkal a gyógyszerészeknek is számolniuk kell. A megbeszélésen megállapodás született az együttműködés kereteiről.”

Csak hogy tisztán lássunk: egyfelől integritás alatt az erkölcsi tisztaságot érti a szaknyelv. Másfelől eddig nemigen esett szó a gyógyszerészek és a hálapénz kapcsolatáról, de ezek szerint még őket is figyelemmel kíséri a Főosztály