Műhold vagy sem?
A Reuters szerint ez most tényleg nem kamu: Amerika is elismerte, hogy észlelte a rakéta űrbe juttatását, és dél-koreai katonai források is beszámoltak az eszközről, hozzátéve, hogy ténylegesen vitt is valamit magával. Maga Észak-Korea bejelentette, hogy műholdat állított Föld körüli pályára, amely 94 percenként tesz meg egy kört.
2012-ben már volt egy ilyen próbálkozás, de azóta sem észlelte senki, hogy kommunikálni tudtak volna a szerintük fellőtt műholddal. Ha a mostanival sikerül nekik, hamar megtanulják a műholdak kezelésének csínját-bínját, de ha nem, akkor is nagyot léptek a rakétafejlesztésben. Ha valaki az űrbe kilő egy rakétát, az hamar készít egy olyat, ami a Föld tetszés szerinti pontjára kilőhető.
Déli védelem
Észak-Korea értesítette az ENSZ-et, hogy február folyamán műholdat tervez felbocsátani, így az esemény nem volt teljesen váratlan. Amerika, Japán és Dél-Korea kérésére össze is fog ülni a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a kérdést. Az említett országok meg vannak győződve róla, nem alaptalanul, hogy Észak-Korea valójában hosszú hatótávolságú rakétáját tervezgeti és próbálgatja.
Dél-Korea és az Egyesült Államok egy fejlett rakétavédelmi rendszert tervez Dél-Koreába telepíteni. Ez eddig aggasztotta Oroszországot és Kínát, mivel az észak felé kilőtt védelmi eszközök adott esetben hozzájuk is eljuthatnak, de Dél-Korea és Amerika hangsúlyozta, hogy olyan lesz a rendszer, ami csak Észak-Koreát fenyegeti, nem lőnek túl a célon.
A nagy szomszédok is rászóltak
Kína nyugalomra intett minden felet, és sajnálkozását fejezte ki a rakéta indítása miatt. Kína elvileg jó kapcsolatot tart Észak-Koreával, de annak nukleáris programja nagyon nem tetszik neki. Kínának sem jönne jól, szomszédos ország révén, ha valami szamárságot követne el Phenjan, mondjuk kilőne egy nukleáris rakétát Amerika irányában. Ebben az esetben a válaszcsapásban a Koreai-félsziget atomtemetővé válna.
Oroszország hasonló meggondolásból szólt rá Észak-Koreára, hisz ő is határos vele. Az orosz külügyminisztérium kibocsátott egy közleményt, amelyben melegen ajánlja a kommunista rezsimnek, gondolja meg, érdemes-e neki szembe menni az egész nemzetközi közösséggel. Ha valakinek, hát az oroszoknak vannak tapasztalatai népét feláldozni kész öngyilkos vezetővel: 1962-ben a kubai rakétaválság idején Fidel Castro benne lett volna egy atomháborúban, szerencsére a döntés nem az ő kezében volt.
Nagyon vegyesek a reakciók a megállapodásra, sokan elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
