A koronavírus a történelem szemétdombjára küldheti ezt a királyságot

Szaúd-Arábia. Kép forrása: EPA, Amel Pain

A Wall Street Journal a célkör közepébe lőtt 3 hete, amikor közzétette azon értesülését, miszerint Szaúd-Arábia fontolóra vette 4 éve fenntartó olajtermelési együttműködésének felrúgását Oroszországgal, mivel a kínai koronavírus járvány hozzájárul a globális olajkereslet beszűküléséhez. Nos, Rijád annak rendje és módja szerint a hétvégén fel is rúgta a megállapodást, csökkentette exportárait, aminek hatására hétfőn 30 százalékot zuhant a kőolaj ára, a legnagyobb esést produkálva az 1991-es Öbölháború óta.

Életveszélyes játszma kezdődött

A szaúdi királyság elképesztő játszmába kezdett, hiszen az olaj- és gázbevételek teszik ki a központi költségvetés 87 százalékát, a GDP 42 százalékát és az export 90 százalékát. A 30 dollárhoz közeli árak csaknem megdupláznák a központi költségvetés hiányát idén – holott az már amúgy is 6.4 százalékos hiányra lett tervezve. Bár a szaúdi olajtermelés még hordónként 30 dolláros árnál is nyereséges, a társadalmi feszültségek csillapítására az uralkodóház olyan kiadásokba verte magát az utóbbi években, amihez hordónként 80 dolláros árra van szükség. A 33 milliós szaúdi társadalomban mintegy 1.9 millió fiatal fog az elkövetkező évtizedben a munkaerőpiacra lépni – akiknek jól fizető állást kell állami beavatkozással biztosítani, különben a szélsőségesek markába kerülnek.

A koronavírus az elmúlt napokban felgyorsította a gazdasági csatározást Szaúd-Arábia, Oroszország és az USA között, miközben felerősítette a politikai feszültségeket a sivatagi királyságban. A forrófejű és gátlástalan, 34 éves szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalman (MbS) parancsára a hétvégén legkevesebb négy magas rangú herceget vettek őrizetbe a hatóságok hazaárulás vádjával. A Guardian értesülései szerint a letartóztatott hercegek meg akarták akadályozni MbS trónra lépését, amikor a beteg 84 éves Szalmán király elhalálozik.

Koronavírus és a síita kisebbség

MbS lépésében érezhető a komoly idegesség, hiszen ő az egyszemélyi felelőse a 2016 tavaszán bejelentett "Vision 2030" elnevezésű államreform-csomag megvalósításának is. Az egyébként üdvözlendő lépések közé tartozik a vízfejű állami bürokrácia visszavágása és a privatizáció - igen ám, de ezek a lépések komoly munkahely-vesztéshez vezetnek. A privatizációt pedig ebben a nemzetközi környezetben el is felejtheti. A szaúdi állami tulajdonú óriás, az Aramco 3 napja a tőzsdén a tavaly decemberi kibocsátási ára alá esett.

Tegnapi adatok szerint 20 koronavírus fertőzött van a sivatagi királyságban, akik a hatóságok szerint mind valamilyen módon vagy meglátogatták Iránt, vagy aztán olyan emberrel érintkeztek, akik visszatértek a látogatásból. Irán még mindig beengedi a szaúdi polgárokat a területére, amely felbőszíti Rijádot. A szaúdi hatóságok vasárnap vesztegzár alá is vették a félmillió lakosú Katif tartományt, amelynek lakosai túlnyomórészt síiták.

Rijád fontolóra vette az idei mekkai zarándoklat felfüggesztését is, amely július 28. és augusztus 2. között lenne. Holott ez az éves GDP 7 százalékát hozza a rijádi büdzsébe és a mekkai, valamint medinai magánszektor éves bevételeinek negyede innen származik.

A szovjet megrendülés árnya

Szerencsés lenne, ha a beomló olajárak és az egyre szűkülő bevételek időszakában Rijád és a forrófejű koronaherceg teljes mélységében tisztában lenne azokkal a pénzügyi és politikai veszélyekkel, amelyek a királyságra leselkednek. Míg az ország devizatartalékai még 737 milliárd dolláron álltak 2014-ben, idén januárra ez 491 milliárdra olvadt. A szaúdi lakosság 70 százaléka a 30 év alatti korosztályhoz tartozik, kevés szakmai kifutási lehetőséggel, egyben sekélyes nemzeti identitással – tökéletes beszervezési bázist nyújtva tehát a szélsőségeseknek.

Valóban, Rijád jelenlegi helyzete a késői, bemeszesedett Szovjetunió megrendülésének korára emlékeztet az 1980-as évek második feléből: a csökkenő olajárak időszakában a valóságtól elszakadt politikai kaszt által irányított szovjet gazdaság nem volt felkészülve a fegyverkezési versenyre (Csillagháború / Irán) és a külföldi kalandok (Afganisztán / Jemen) finanszírozására, amihez társult egyfajta belső kiélezett harc a hatalomért és az állam ezek eredményeképpen végletesen megrendült.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)