Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. A GKI friss prognózisa szerint az év egészében a tavalyi 2 százalékról 3,5 százalékról körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. (A kormány 4 százalék fölötti növekedést vár.)
Az csak a látszat, hogy felpörögtek az uniós pályázatok
Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU források visszaesése miatt több mint 15%-kal zuhant. Idén az újra induló EU beruházási ciklus miatt 12%-os bővülés várható. A beruházási ráta 2016-ban 17,8% volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány. 2017-ben emelkedés, 19%-os ráta valószínű - véli a GKI Gazdaságkutató.
A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal az ígért 1 hónap helyett jellemzően 6-9 hónap (vagy még hosszabb). A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés (még a választások előtt). Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni. Ugyanakkor az előző ciklushoz képest nincs valós gyorsulás. A megítélt támogatás ugyan több mint 5000 milliárd forint; a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak kb. a fele.
Ráadásul a kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”, ugyanakkor ezekben lényeges tevékenység még nem indult el (gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok). A tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre (akár 2023-ig is) - így számol a GKI.
Még saját zsebből kell fizetnünk az uniós projekteket - ki is lőtt a hiány
Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint volt, miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka, hogy megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását a kedvezményezettek számára hazai forrásból megelőlegező kifizetések. A költségvetésbe beérkezett uniós bevételek nagyságrendje ugyanis idén eddig lényegesen elmaradt a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3% alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná a GDP-arányos államadósság csökkentési lehetőségeit.
Nem állnak jól uniós ügyeink - perifériára kerülünk?
| Az utóbbi időben főleg Ausztriából dörgölik az orrunk alá, hogy miközben eurómilliárdokat veszünk ki a rendszerből, nem tartjuk be az uniós szabályokat - az osztrák kancellár azt javasolja, az EU pénzügyi értelemben is gyakoroljon nyomást Magyarországra. Ezért meg is kapták Szijjártó Pétertől, hogy gőgös liberálisok, akik a Soros-terv végrehajtásán dolgoznak. Részletek >> |
Az utóbbi hónapok fejleményei alapján nem igazolódtak azok a félelmek, amelyek az EU-ból való kilépést megszavazó brit referendum, majd az amerikai elnökválasztás után a populista és EU-szkeptikus politikai erők áttörésétől tartottak. A francia-német tandem megerősödése az USA protekcionista külgazdasági politikájával szembeni közös európai uniós fellépés lehetőségeit is javítja.
Szűkíti viszont az európai uniós forrásokra számító, de a közösségi szolidaritást számos ügyben vállalni nem kívánó EU-tagállamok mozgásterét. Az euróövezet kibővítése és a fiskális unió bármilyen formája felé történő elmozdulás a kívül maradó EU-tagországok perifériára való sodródását valószínűsíti - írja a GKI.
Az OTP húzta a piacot. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
