Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

A lengyel migránsválság mögött a legtöbben a világpolitika érdekeit vélik sejteni, pedig nem elhanyagolhatóak a térségi szempontok. Most egy olyan kutató véleményét ismerhetik meg, aki Belaruszban született, akinél jobban valószínűleg senki nem ismeri a lengyel migránsválság hátterét. Bendarjevskiy Anton belarusz származású, Magyarországon élő elemző, kutató, a posztszovjet térség szakértője. 2015-2019 között igazgatóként vezette a Magyar Nemzet Bank által alapított Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítványt. Jelenleg a Danube Institute kutatási igazgatója.

Európát váratlanul érte, hogy az újabb migránsválság egy olyan helyen jelentkezett, ahol ilyen típusú konfliktusra senki nem számított. Ma már nyilvánvaló, hogy a Lengyelország határaihoz a fehérorosz titkosszolgálat szervezte a migráns áradatot. De miért pont oda, milyen a viszony a lengyelek és a belaruszok között?

Hagyományosan nagyon jó. A történelem során többször fordult elő, hogy a két nép ugyanahhoz az államhoz tartozott, említhetjük a cári birodalmat vagy a Litván Nagyfejedelemséget. A viszony a sztálini időkben romlott meg, illetve a rendszerváltást követően a 90-es években. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ennek a kapcsolatnak több szintje van. A belarusz ellenzéknek például Lengyelország ma úgy jelenik meg, mint 1956-ban a magyaroknak Ausztria, vagyis egy menekülési lehetőségként.

Anton Bendarjevskiy, a Danube Institute kutatási igazgatója. (Fotó: Anton Bendarjevskiy)
Anton Bendarjevskiy, a Danube Institute kutatási igazgatója. (Fotó: Anton Bendarjevskiy)

A két ország kapcsolatában a két mélypont között komoly különbség van.

Így van. Az I. világháborút követően a lengyelek, a „vörös veszélytől” tartva, meghódították Belarusz felét. Ez a helyzet egészen 1939-ig tartott, a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötéséig. Sztálin akkor kegyetlen bosszút állt a Belaruszban rekedt lengyeleken, sokukat kivégezték, sokukat munkatáborokba küldték. A második törés 1996-ban Lukasenka hatalomra kerülése után történt, aminek fő oka az volt, hogy az új vezető maga alá gyűrte a demokratikus intézményeket. Az Egyesült Államok ezért már a 90-es évek végén kivetett szankciókat, aztán az Európai Unió a 2000-es évek elején. Lengyelország pedig minden esetben támogatta ezeket az intézkedéseket, sőt néha tovább is ment azoknál. Például befogadta Lukasenka ellenzékét, olyannyira, hogy jelenleg a fehérorosz ellenzék főtámaszpontja Lengyelország és Litvánia. Ebbe a két országba migrálnak a legszívesebben az ellenzékiek, ide települt a médiájuk, sőt egész egyetem költözött Vilniusba, Litvánia fővárosába.

Így már érthető, hogy Lukasenka miért pont a lengyel határhoz küldte a migránsokat.

Persze, sőt volt még egy fontos előzmény a Karta Polaka (Lengyel Kártya). Ha valaki bizonyítani tudta, hogy családjában vannak lengyel szálak, akkor megkaphatta ezt a dokumentumot. Hát ezt pont Belaruszban nem volt nehéz senkinek bizonyítani. Ezek a személyek ettől kezdve vízummentesen beutazhattak Lengyelországba, átlépve a schengeni határt. Ingyen tanulhattak egyetemeken, ingyen bérletet kaptak a tömegközlekedési eszközökhöz. A belarusz hatóságok próbáltak fellépni a Karta Polaka ellen, de végül kudarcot vallottak.

Érdekes, hogy a két országnak ez az ellentéte eddig nem került reflektorfénybe.

Igen, mert Lukasenka hintapolitikájának köszönhetően 2014 után volt egy kis enyhülés, nem véletlen, hogy a kelet Ukrajnáról szóló béketárgyalások Minszkben voltak. Lukasenka helyesen ismerte fel akkor, hogy Ukrajnában, ahogy Belaruszban is van orosz kisebbség, ami veszélyt jelenthet rá. Ez a hintázás olyan jól sikerült, hogy európai vezetők jelentek meg Minszkben, ami korábban elképzelhetetlen volt. Lengyelországnak, Litvániának és az Európai Uniónak, akkor az volt a később hibásnak bizonyult feltevése, hogy talán magukhoz tudják édesgetni Lukasenkát, és elnézték neki antidemokratikus módszereit. A fő gondolat az volt, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy Belaruszt távol tartsák Oroszországtól. 2020 az újabb fordulat időpontja, az elcsalt elnökválasztás. Akkor mindenkinek világossá vált, hogy ez a politika nem tartható. Azóta kibékíthetetlen az ellentét.

A migránsválság Lukasenka második bosszúja. EPA/LEONID SCHEGLOV/BELTA
A migránsválság Lukasenka második bosszúja. EPA/LEONID SCHEGLOV/BELTA

A migránsválság egyébként Lukasenka második bosszúja a szomszédai ellen, az első az év elején történt, amikor Belarusz olajszállítmányainak útját megváltoztatta. A korábbi litván és lett kikötők helyett oroszokat választott és nem zavarta a nagy kerülőből fakadó költségtöbblet. Ez Litvániát például gazdaságilag sokkolta, mert az ország GDP-jének több mint 10 százalékát a tengeri kikötők termelik, ebből az egyik legkomolyabb részt jelentette a fehérorosz export. A migránsválság pedig inkább a Ryanair gép eltérítésével függ össze. Az Európai Unió ezt az incidenst annyira komolyan vette, hogy az addigiaknál sokkal keményebb szankciókat vezetett be Lukasenkával szemben, aki a migránsokkal vágott vissza.

Hogyan élnek a fehérorosz emberek?

Egyfajta buborékban. Az elmúlt évtizedekben a gazdaság nagyon szépen fejlődött. Információ technológiában a világ élvonalához tartoztak. A legnagyobb IT cégek dolgoztak Belaruszban, innovációs parkok épültek. Jó volt a közösségi élet, pezsgett minden, a kávézók, éttermek teltházzal működtek.

Minszk úgy nézett ki, mint akármelyik európai nagyváros, sőt szolgáltatásait tekintve néhol előrébb tartott. Egy kereskedelmi bódét nem lehetett találni Minszkben, ahol ne tudtak volna elfogadni bankkártyát.

Több gazdasági világranglistán elöl szerepelt az ország. Korrupció tekintetében is jóval jobb helyen szerepeltek, mint Ukrajna vagy Oroszország. Gazdaságilag bőven megelőzték a többi posztszovjet országot.

Mit jelent a buborék?

Ezt úgy értem, hogy egy viszonylag jól működő gazdaságot körbe vett egy teljesen becsontosodott politikai rendszer. Ott élt egymás mellett két modell, egy szabad gazdasági légkör, egy hihetetlen fejlődés, ami egyszerűen nem volt összhangban a politikai állapottal, egy Lukasenkával, aki KGB-t működtet. Ezt a teljesen skizofrén helyzetet, úgy próbálták az emberek túlélni, hogy egyszerűen nem vettek tudomást a politikáról, próbáltak úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Lukasenka már idős, úgysem él sokáig. Volt egy várakozás, hogy ez a rendszer mindjárt véget ér.

Kicsit hasonlít, amit mond Chiléhez, a rossz hír ebben az, hogy Augusto Pinochet 91 éves koráig élt.

Ráadásul Lukasenkának ott vannak a fiai. Egyik épp a belarusz KGB-t vezeti, a legfiatalabb fiát pedig az elmúlt 10 évben rendszeresen úgy mutatta be, mint az utódját. Aztán a gazdasági helyzet 2015-16 környékén elromlott. Meggyőződésem, hogy az elcsalt elnökválasztás utáni tüntetések egyik kiváltó oka éppen a csökkenő életszínvonallal függött össze. Ennek fő oka pedig, a krími válságot követő uniós szankciók. Ezek ugyan Oroszországnak szóltak, de Moszkva és Minszk gazdasága szinte együtt lélegzik. Belarusz legfontosabb kereskedelmi partnere Oroszország, így egy orosz válságot azonnal megéreznek az országban. És most ott van a koronavírus.

Jelentősen visszaesett az életszínvonal. Az elnökválasztást követő tüntetések idején az is kiderült, hogy már nincs többség Lukasenka mögött, sőt sokkal kevesebb ember támogatja, mint amit korábban hittek. Nem véletlen, hogy 4-5 éve betiltották a közvéleménykutatásokat.

A csúcstechnológiát képviselő cégek tömegével hagyták el az országot és sajnos a környező országok jártak jól, a lengyelek, a litvánok, az ukránok, akik befogadták őket. Az értelmiség, a diákok elmenekültek, a pezsgő élet eltűnt. Lukasenka először a politikai aktivistákkal számolt le, aztán a belső ellenzékkel, majd azokkal, akik politikai véleményt formáltak, de nem voltak aktívak. Szórakozóhelyeket, éttermeket, galériákat, vállalatokat zártak be, különböző mondvacsinált indokokkal csak azért, mert tulajdonosaiknak eltérő politikai véleményük volt.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nyugalom a Majna-parti Mainhattanben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 15:31
Csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa nem változtatott a három irányadó eurókamat szintjén.
Makro / Külgazdaság „Az Európai Unió zsarol minket” – jelentette ki Gulyás Gergely
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 12:58
A mai Kormányinfón több téma is szóba került, orosz drónoktól kezdve a Nemzeti Konzultációig. 
Makro / Külgazdaság Putyin kapott egy kellemes hírt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 08:58
Oroszországban lassult az éves infláció augusztusban, havi összevetésben pedig defláció volt a statisztikai hivatal adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Mennyit kell majd adóznunk a választások után? Ma délután Klasszis Klub Live Pogátsa Zoltánnal
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 08:37
A közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!
Makro / Külgazdaság Hatalmas igen az Európai Parlamenttől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 17:46
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetésben a kohéziós és szociális finanszírozást a tagállamok új kihívásokra csoportosítsák át, válaszul az Európai Unió prioritásaira – közölte az uniós parlament szerdán.
Makro / Külgazdaság Megtáltosodott a spanyol ipari termelés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 17:07
Júliusban zsinórban az ötödik hónapban, tavaly október óta a leggyorsabb ütemben nőtt a spanyol ipari termelés éves összevetésben – derült ki a spanyol statisztikai hivatal, az INE (Instituto Nacional de Estadística) adataiból.
Makro / Külgazdaság Tovább késik a magyarországi fellendülés
Herman Bernadett | 2025. szeptember 10. 16:45
A beruházások elmaradtak, emiatt tovább csúszik a magyar gazdaság fellendülése. Az inflációs várakozások magasak, emiatt jegybanki kamatvágás az idén már nem valószínű, és az államadósság leminősítésére sem számítanak az Erste Bank elemzői. Az Otthon Start programban viszont vannak kockázatok.
Makro / Külgazdaság Pá-pá Moszkva? Nagy bejelentést tett a Mol
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 12:58
Új kőolajlelőhelyet talált a Mol és az O&GD.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nem kertelt, amikor a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációs kérdésről faggatták
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 10:56
A kormányfő az Öt YouTube-csatornáján adott interjúben azt mondta, a kérdést úgy fogalmazzák meg, hogy az a Fidesznek jó, a Tiszának pedig rossz legyen.
Makro / Külgazdaság Vajon mi történhet a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 10:22
Immár közel egy hete mozdulatlanok a nagykereskedelmi árak, más kérdés, hogy ezt nem kötelesek figyelembe venni a kiskereskedők. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG