<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A lengyel migránsválság mögött a legtöbben a világpolitika érdekeit vélik sejteni, pedig nem elhanyagolhatóak a térségi szempontok. Most egy olyan kutató véleményét ismerhetik meg, aki Belaruszban született, akinél jobban valószínűleg senki nem ismeri a lengyel migránsválság hátterét. Bendarjevskiy Anton belarusz származású, Magyarországon élő elemző, kutató, a posztszovjet térség szakértője. 2015-2019 között igazgatóként vezette a Magyar Nemzet Bank által alapított Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítványt. Jelenleg a Danube Institute kutatási igazgatója.

Európát váratlanul érte, hogy az újabb migránsválság egy olyan helyen jelentkezett, ahol ilyen típusú konfliktusra senki nem számított. Ma már nyilvánvaló, hogy a Lengyelország határaihoz a fehérorosz titkosszolgálat szervezte a migráns áradatot. De miért pont oda, milyen a viszony a lengyelek és a belaruszok között?

Hagyományosan nagyon jó. A történelem során többször fordult elő, hogy a két nép ugyanahhoz az államhoz tartozott, említhetjük a cári birodalmat vagy a Litván Nagyfejedelemséget. A viszony a sztálini időkben romlott meg, illetve a rendszerváltást követően a 90-es években. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ennek a kapcsolatnak több szintje van. A belarusz ellenzéknek például Lengyelország ma úgy jelenik meg, mint 1956-ban a magyaroknak Ausztria, vagyis egy menekülési lehetőségként.

Anton Bendarjevskiy, a Danube Institute kutatási igazgatója. (Fotó: Anton Bendarjevskiy)Anton Bendarjevskiy, a Danube Institute kutatási igazgatója. (Fotó: Anton Bendarjevskiy)

A két ország kapcsolatában a két mélypont között komoly különbség van.

Így van. Az I. világháborút követően a lengyelek, a „vörös veszélytől” tartva, meghódították Belarusz felét. Ez a helyzet egészen 1939-ig tartott, a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötéséig. Sztálin akkor kegyetlen bosszút állt a Belaruszban rekedt lengyeleken, sokukat kivégezték, sokukat munkatáborokba küldték. A második törés 1996-ban Lukasenka hatalomra kerülése után történt, aminek fő oka az volt, hogy az új vezető maga alá gyűrte a demokratikus intézményeket. Az Egyesült Államok ezért már a 90-es évek végén kivetett szankciókat, aztán az Európai Unió a 2000-es évek elején. Lengyelország pedig minden esetben támogatta ezeket az intézkedéseket, sőt néha tovább is ment azoknál. Például befogadta Lukasenka ellenzékét, olyannyira, hogy jelenleg a fehérorosz ellenzék főtámaszpontja Lengyelország és Litvánia. Ebbe a két országba migrálnak a legszívesebben az ellenzékiek, ide települt a médiájuk, sőt egész egyetem költözött Vilniusba, Litvánia fővárosába.

Így már érthető, hogy Lukasenka miért pont a lengyel határhoz küldte a migránsokat.

Persze, sőt volt még egy fontos előzmény a Karta Polaka (Lengyel Kártya). Ha valaki bizonyítani tudta, hogy családjában vannak lengyel szálak, akkor megkaphatta ezt a dokumentumot. Hát ezt pont Belaruszban nem volt nehéz senkinek bizonyítani. Ezek a személyek ettől kezdve vízummentesen beutazhattak Lengyelországba, átlépve a schengeni határt. Ingyen tanulhattak egyetemeken, ingyen bérletet kaptak a tömegközlekedési eszközökhöz. A belarusz hatóságok próbáltak fellépni a Karta Polaka ellen, de végül kudarcot vallottak.

Érdekes, hogy a két országnak ez az ellentéte eddig nem került reflektorfénybe.

Igen, mert Lukasenka hintapolitikájának köszönhetően 2014 után volt egy kis enyhülés, nem véletlen, hogy a kelet Ukrajnáról szóló béketárgyalások Minszkben voltak. Lukasenka helyesen ismerte fel akkor, hogy Ukrajnában, ahogy Belaruszban is van orosz kisebbség, ami veszélyt jelenthet rá. Ez a hintázás olyan jól sikerült, hogy európai vezetők jelentek meg Minszkben, ami korábban elképzelhetetlen volt. Lengyelországnak, Litvániának és az Európai Uniónak, akkor az volt a később hibásnak bizonyult feltevése, hogy talán magukhoz tudják édesgetni Lukasenkát, és elnézték neki antidemokratikus módszereit. A fő gondolat az volt, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy Belaruszt távol tartsák Oroszországtól. 2020 az újabb fordulat időpontja, az elcsalt elnökválasztás. Akkor mindenkinek világossá vált, hogy ez a politika nem tartható. Azóta kibékíthetetlen az ellentét.

A migránsválság Lukasenka második bosszúja. EPA/LEONID SCHEGLOV/BELTAA migránsválság Lukasenka második bosszúja. EPA/LEONID SCHEGLOV/BELTA

A migránsválság egyébként Lukasenka második bosszúja a szomszédai ellen, az első az év elején történt, amikor Belarusz olajszállítmányainak útját megváltoztatta. A korábbi litván és lett kikötők helyett oroszokat választott és nem zavarta a nagy kerülőből fakadó költségtöbblet. Ez Litvániát például gazdaságilag sokkolta, mert az ország GDP-jének több mint 10 százalékát a tengeri kikötők termelik, ebből az egyik legkomolyabb részt jelentette a fehérorosz export. A migránsválság pedig inkább a Ryanair gép eltérítésével függ össze. Az Európai Unió ezt az incidenst annyira komolyan vette, hogy az addigiaknál sokkal keményebb szankciókat vezetett be Lukasenkával szemben, aki a migránsokkal vágott vissza.

Hogyan élnek a fehérorosz emberek?

Egyfajta buborékban. Az elmúlt évtizedekben a gazdaság nagyon szépen fejlődött. Információ technológiában a világ élvonalához tartoztak. A legnagyobb IT cégek dolgoztak Belaruszban, innovációs parkok épültek. Jó volt a közösségi élet, pezsgett minden, a kávézók, éttermek teltházzal működtek.

Minszk úgy nézett ki, mint akármelyik európai nagyváros, sőt szolgáltatásait tekintve néhol előrébb tartott. Egy kereskedelmi bódét nem lehetett találni Minszkben, ahol ne tudtak volna elfogadni bankkártyát.

Több gazdasági világranglistán elöl szerepelt az ország. Korrupció tekintetében is jóval jobb helyen szerepeltek, mint Ukrajna vagy Oroszország. Gazdaságilag bőven megelőzték a többi posztszovjet országot.

Mit jelent a buborék?

Ezt úgy értem, hogy egy viszonylag jól működő gazdaságot körbe vett egy teljesen becsontosodott politikai rendszer. Ott élt egymás mellett két modell, egy szabad gazdasági légkör, egy hihetetlen fejlődés, ami egyszerűen nem volt összhangban a politikai állapottal, egy Lukasenkával, aki KGB-t működtet. Ezt a teljesen skizofrén helyzetet, úgy próbálták az emberek túlélni, hogy egyszerűen nem vettek tudomást a politikáról, próbáltak úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Lukasenka már idős, úgysem él sokáig. Volt egy várakozás, hogy ez a rendszer mindjárt véget ér.

Kicsit hasonlít, amit mond Chiléhez, a rossz hír ebben az, hogy Augusto Pinochet 91 éves koráig élt.

Ráadásul Lukasenkának ott vannak a fiai. Egyik épp a belarusz KGB-t vezeti, a legfiatalabb fiát pedig az elmúlt 10 évben rendszeresen úgy mutatta be, mint az utódját. Aztán a gazdasági helyzet 2015-16 környékén elromlott. Meggyőződésem, hogy az elcsalt elnökválasztás utáni tüntetések egyik kiváltó oka éppen a csökkenő életszínvonallal függött össze. Ennek fő oka pedig, a krími válságot követő uniós szankciók. Ezek ugyan Oroszországnak szóltak, de Moszkva és Minszk gazdasága szinte együtt lélegzik. Belarusz legfontosabb kereskedelmi partnere Oroszország, így egy orosz válságot azonnal megéreznek az országban. És most ott van a koronavírus.

Jelentősen visszaesett az életszínvonal. Az elnökválasztást követő tüntetések idején az is kiderült, hogy már nincs többség Lukasenka mögött, sőt sokkal kevesebb ember támogatja, mint amit korábban hittek. Nem véletlen, hogy 4-5 éve betiltották a közvéleménykutatásokat.

A csúcstechnológiát képviselő cégek tömegével hagyták el az országot és sajnos a környező országok jártak jól, a lengyelek, a litvánok, az ukránok, akik befogadták őket. Az értelmiség, a diákok elmenekültek, a pezsgő élet eltűnt. Lukasenka először a politikai aktivistákkal számolt le, aztán a belső ellenzékkel, majd azokkal, akik politikai véleményt formáltak, de nem voltak aktívak. Szórakozóhelyeket, éttermeket, galériákat, vállalatokat zártak be, különböző mondvacsinált indokokkal csak azért, mert tulajdonosaiknak eltérő politikai véleményük volt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Nagyon fájna Putyinnak az EU olaj- és gázembargója
Wéber Balázs | 2022. május 22. 05:48
Az orosz energiahordozók legnagyobb vevője továbbra is az EU, tehát egy teljes uniós embargó nagyon rosszul érintené az orosz gazdaságot. Brüsszel az orosz szént augusztustól már kitiltja az EU-ból, az olajembargó pedig csak a magyar ellenállás miatt nem valósulhat meg egyelőre. Egyedül a gázembargó nincs még napirenden, de az import már jelentősen csökken. Gázembargót persze az EU még nem engedhet meg magának, mint ahogy az orosz olaj kitiltása is nagy áldozatokat kívánna meg egyes tagországoktól, köztük hazánktól.
Makro / Külgazdaság Hírösszefoglaló: hatalmas amerikai segélyt kap Ukrajna, Oroszország kitiltotta Joe Bident
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 18:35
Joe Biden kitiltása, és egy újabb orosz milliárdos elleni szankciók is szerepelnek a szombati legfontosabb orosz-ukrán háborús hírek között. 
Makro / Külgazdaság Joe Biden munkában: komoly tétje van az elnök körútjának
Kollár Dóra | 2022. május 21. 18:18
Joe Biden Ázsiában turnézik a következő napokban, és miközben meg kell próbálnia teljesen helyreállítania Amerika szavahihetőségét; regionális viták, valamint biztonsági és gazdasági aggodalmak közt is lavíroznia kell.
Makro / Külgazdaság Nagy fordulat Ausztráliában: közel egy évtized után megbuknak a liberálisok
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 16:57
Ausztráliában választásokat tartottak, amelyen megbukott a jelenlegi kormány.
Makro / Külgazdaság Újabb orosz milliárdost értek utol a szankciók
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 15:21
Egy médiamágnás volt KGB-ügynököt büntet Kanada.
Makro / Külgazdaság Oroszország visszavág Amerikának – Joe Bident is megcélozták a szankciók
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 14:08
Büntetőintézkedések sorát hozta a Biden által aláírt 40 milliárd dolláros csomag.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij hálás: megnyílt az út a hatalmas amerikai segélycsomag előtt
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 13:42
Az Egyesült Államok közel 40 milliárd dollár értékben segélyt nyújt Ukrajnának – írja a Guardian a Reuters információra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Rengeteg fegyvert és hadianyagot küldött az ukránoknak a V4 egyik országa
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 12:41
Erről az ország védelmi miniszterének helyettese számolt be.
Makro / Külgazdaság Hiába nem érezzük, de a koronavírus-járvány még mindig terjed
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 12:06
Világszinten továbbra is felfelé kúsznak a számok.
Makro / Külgazdaság Még több hadgyakorlat lehet a válasz az észak-koreai fenyegetésre
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 11:32
Joe Biden Dél-Koreában van, ott került szóba mindez.
hírlevél
Ingatlantájoló