A Bíróság elutasítja Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit - közölte a Privátbankár.hu szerkesztőségével az Európai Bíróság
120 ezer menekült átvételéről döntöttek, hogy segítsenek az olaszokon és görögökön
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja két év alatt 120 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személynek e két tagállamból az Unió más tagállamaiba való áthelyezését.
Szlovákia és Magyarország, amely a Cseh Köztársasághoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban e határozat elfogadása ellen szavazott, azt kérte, hogy a Bíróság semmisítse meg ezt a határozatot. Egyrészt azért, mert a határozatot eljárási hibákkal illetve a nem megfelelő jogalap megválasztásával fogadták el, másrészt azért, mert a határozat nem alkalmas a migrációs válságra való reagálásra és e tekintetben nem is szükséges.
| A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia - 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. |
A Bíróság előtti eljárás során Lengyelország Szlovákia és Magyarország támogatása végett, míg Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország és a Bizottság a Tanács támogatása végett avatkozott be.
Attól még szabályos volt, hogy végül nem vált be - részben pont miattunk
A Bíróság ma azt közölte: teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket.
Egyrészt nem állnak meg az eljárási hibákra vonatkozó érvek, másrészt az áthelyezési mechanizmus nem minősül olyan intézkedésnek, amely nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez, nevezetesen ahhoz, hogy támogassák Görögországot és Olaszországot a 2015-ös migrációs válság következményeinek kezelésében.
A Bíróság szerint ez akkor is igaz, ha utólag úgy látszik, hogy az intézkedés nem hozta meg a várt eredményt - a Tanács az akkor meglévő adatok objektív elemzése alapján hozott döntést. Arról nem is beszélve, hogy az intézkedés egyebek mellett épp azért nem hozott kellő eredményt, mert egyes tagállamok nem működtek együtt a Tanáccsal, ezt pedig nem láthatták előre. (Az érveinket egyszer már darabokra szedték, itt írtunk róla).
A kormányzati kommunikáció most előveheti a Soros-tervet
A döntés borítékolható volt, miután Yves Bot főtanácsnok korábban a kereset elutasítását javasolta a Bíróságnak, szétszedve a magyar és szlovák érveket - itt írtunk alaposabban a háttérről.
A kormány képviselői már akkor jelezték, hogy az egész ügy hátterében Soros Györgyöt sejtik. Szijjártó Péter szerint ez így "teljes mértékben illeszkedik abba a folyamatba, amelyet Soros-tervnek neveznek".
Mit lép most a kormány? Befogadjuk a menekülteket vagy semmibe vesszük a bírósági döntést?
Az, hogy egy uniós tagállam nem tartja be az Európai Bíróság határozatát, példátlan - hasonlóval még csak fenyegetőzött Magyarország, amikor Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy semmilyen körülmények között nem fogadunk be menekülteket, még akkor sem, ha köteleznek minket erre.
Aztán augusztusban a lengyelek elindultak azon a nagyon veszélyes úton, aminek a kimenetelét egyelőre meg sem lehet tippelni: az uniós bíróság rendelete ellenére nem álltak le a fakivágásokkal a bialowiezai erdőben - itt írtunk az esetről részletesebben.
Amennyiben továbbra is megtagadjuk a menekültek befogadását, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
A vártnál jóval többen vettek részt szombaton Berlinben a „Gen Z regelt” (Gen Z rulez) mozgalom demonstrációján. 
