Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerdán közzétett állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben - a magyar érveket szétszedték, itt számoltunk be az ügyről. Ennél jobban pedig semmi sem illeszkedik a nemrég felvázolt Soros-tervbe, ami üstökösként robbant be a kormányzati kommunikációba.
Soros-terv 1.: Szijjártó Péter
Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott: az Európai Bizottság főtanácsnokának javaslata "teljes mértékben illeszkedik abba a folyamatba, amelyet Soros-tervnek neveznek".
Szijjártó Péter szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre elmondta: "Soros György államfői pompával történő brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett" Magyarországra és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. "Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését" - jelentette ki.
Soros-terv 2.: Völner Pál
Nem meglepő módon az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint is minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Völner Pál úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát.
Mi az a Soros-terv?
Amióta Orbán Viktor tusványosi beszédében felvázolta a Soros-tervet, a kormány kommunikációjának első számú fordulatává vált a fogalom.
A miniszterelnök azt mondta: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget, amely elvenné a döntési jogokat a migránsokat érintő ügyekben a nemzetállamoktól.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
