|
| (Fotó: INA) |
A cikk a Privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.
Vajon ki lobbizott?
A horvátok két héttel ezelőtt új konzultánst választottak a Morgan Stanley által vezetett konzorcium helyett, amelynek tagja volt még az Intesa Sanpaolo Group és a Zágrábi Gazdasági Bank (Privredna banka Zagreb).
A horvát vezetés többet várt a menesztett konzorciumtól, most viszont minden kezdődik előröl.
Az új konzultáns cég a Lazard (korábban Lazard Frères & Co.) lett, de
"miért éppen erre az amerikai-francia-angol befektetési bankra esett a választás?"
Ezt egyelőre senki sem tudja, a találgatások azonban folynak.
A feltételezett tettes
A zágrábi Nacional tudni véli, hogy a lobbizó személy Andrej Plenković egyik bizalmi embere volt, aki 2000 és 2003 között dolgozott a Lazard londoni kirendeltségén, mégpedig a gáz- és olajügyekkel foglalkozó osztályon.
A “feltételezett tettest” Branimir Briceljnek hívják.
Bricelj az Altera Savjetovanje tanácsadó cég tulajdonosa, amelyet az Agrokor rendkívüli vezetése 2018 elején bízott meg a becsődölt cég átstrukturálásával.
Tehát már nem ismeretlen tanácsadói és kormányzati körökben.
Ez azonban marad csak teória, a feltételezést eddig senki sem erősítette meg azok közül, akik olajban utaznak. Abban viszont egyetértenek a horvát lap meg nem nevezett informátorai, hogy valaki sikeresen tolta a Lazard szekerét a horvát kormánynál.
A lobbizás nem korrupció
Egy horvát pénzügyi szakértő szerint a lobbizás nem jelent feltétlenül korrupciót. Andrej Grubišić a Nacionalnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy illuzió és irreális lenne azt várni, hogy ebben az ügyben semmiféle lobbizás nem történt.
"A világ egyetlen részén sem jönnek létre nagy üzletek az állammal lobbisták nélkül. A lobbizáshoz nem szükségszerűen kapcsolódnak illegális eljárások, mint például a korrupció, bár a nyugati világ sem mentes ettől a jelenségtől. De ennek ellenére semmiképpen sem állítanám, hogy a Lazard kiválasztásakor bármilyen törvénytelen lépés, vagy éppenséggel korrupció történt. Lobbizás azonban biztosan volt" – mondta a horvát szakértő.
A zágrábi hetilap nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a horvát kormány a Lazard mellett párhuzamosan tárgyalt a Rothschild & Co. bankkal is.
Az olaj szaga
Már az első konzultáns kiválasztásakor az olajiparhoz értők megjegyezték, hogy a horvát kormány tévedett, amikor bankokat bízott meg az INA értékének megállapításával, és nem olyan tanácsadókat, akik ismerik a szektor működését.
Miután a Lazard szintén egy befektetési bank, a Nacional szerint joggal merül fel a kérdés, hogy a horvát kormány ismételten elköveti-e ugyanazt a hibát.
"Komoly partnerre van ahhoz szükség, hogy megbecsüljék az összeg nagyságát, amit a Molnak kínálnak fel. Ismerni kell az INA működését, vagy olyan tanácsadót kell megbízni, amelynek van tapasztalata az olajiparban, és amely megfelelő szakértelemmel rendelkezik, s mélyen átlátja a valódi helyzetet az INÁ-ban, az összegyűjtött adatok alapján pedig képes meghatározni az INA részvényeinek valódi értékét" – nyilatkozta a Nacionalnak Andrej Grubišić, horvát pénzügyi szakértő.
A horvát hetilap egyik informátora már 2017-ben, vagyis a Morgan Stanley által vezetett konzorcium kiválasztásakor megjegyezte, hogy a horvát kormány nem rendelkezik ezekkel az adatokkal, és ezt az akkor megbízott bankok sem tudják beszerezni, illetve megállapítani.
Ez azt jelenti, hogy horvát részről nincsenek tisztában azzal, hogy valóban mivel is rendelkeznek, és valójában mennyit is érnek annak a cégnek a részvényei, amelyet meg akarnak venni.
Kezdődik minden előről
A Nacional mindezek után azt kérdezi, hogy a Lazard képes lesz-e egyedül elvégezni az INA átvilágítását, vagy pedig külső szakértőket kell bevonnia.
Ezért ismételten előfordulhat valami hasonló, mint az előző konzorcium esetében, amelynek a tagjai nem tudtak megállapodni abban, hogy ki fizesse ki a szakértőket.
"És akkor megint ott vagyunk, ahol másfél évvel ezelőtt voltunk. A kormány a tapasztalt tanácsadók helyett ismét egy befektetési bankot választott, és az egész történet kezd hasonlítani az előző kísérletre"
– mondta a Nacional egyik informátora, aki szerint a Lazard szakértőinek legalább fél évre lesz szükségük ahhoz, hogy áttekintsék az INÁ-t. Ezért biztosan nem fejezik be a munkát a jövő tavasz vége előtt, még akkor sem, ha minden határidőt sikerül betartani.
A magyarok maradnak
Egy másik informátor szerint a magyarok nem akarnak elmenni Horvátországból. Erre utalnak a magyar illetékesek – köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – nyilatkozatai, amelyek szerint tárgyalni kívánnak az INA részvényeinek eladásáról.
A Nacional forrása szerint ezeket a kijelentéseket úgy kell értelmezni, hogy
"a magyarok akkora árat fognak mondani a horvát tárgyalócsoportnak, amekkorát a horvát kormány nem tud megadni."
A szakértő szerint semmi sem igazolja a horvát kormány nyilatkozatait, amelyek szerint dolgoznak a magyarokkal fennálló vita megoldásán. Mindeközben pedig a Mol cselekszik, és mindent, amit tesz az INÁ-ban, azt azzal a nyilvánvaló szándékkal teszi, hogy Horvátországban maradjon.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
Estére valamennyire magára talált a magyar fizetőeszköz. 
