Nem csak Magyarországon durvul el a politika a választásokhoz közeledve, Németországban is hemzsegnek a sajátos fordulatok. Ma még a bajor közszolgálati rádióban is bemondták, hogy Hubertus Heil, az SPD főtitkára mit twittelt (tett közzé Twitteren) a hétvégén. "Merkel és Seehofer Dobrindtot közelekdési miniszterré tették. Ez a legrosszabb személyválasztás, amióta Caligula a lovát kinevezte szenátornak.”
Ezzel lényegében lóhoz hasonlított egy minisztert (aki a CSU.hoz tartozik), és egy őrült uralkodóhoz a kormányzó koalíció (CDU/CSU/SPD) kereszténydemokrata vezetőit. Voltak, akik erre még rá is tromfoltak a követők közül, azt kommentálva, hogy a szóban forgó ló legalább nem okozott kárt az országának. De a sárdobáláson kívül itt a kampányban azért lényegi kérdésekről is szó esik. Most leginkább a menekültkérdésről.
Az a jó, ha nem beszélnek róla
Amint múlt héten beszámoltunk róla, legutóbb az SPD igyekezett előrángatni a menekültkérdést, amit Merkel tábora, a CDU régóta igyekezett levenni a napirendről. Minél kevesebb ugyanis a menekült, és a tóluk szóló hír, annál inkább nő vagy legalább stabil az ő népszerűségük. Az SPD ennek ellenére sem igazán került előre a közvélemény-kutatásokban az utóbbi időben, sokak szerint már a téma felemlegetése is inkább a szélsőséges AfD-nek használ.
Mi a realitás?
A hétvégén azután Hamburgban egy késsel támadó menekült ismét napirendre hozta a kérdést. Horst Seehofer, a bajor konzervatívok (CSU) vezére rögtön fel is ült a vonatra, és elővette a menekültkvóta kérdését. Pártja már régóta szorgalmazza, hogy határozzanak meg egy éves keretet, belekerült ez a választási programjukba is. Vasárnap ismét arról nyilatkozott, hogy a korlát „realitás lesz”, ha ismét bekerülnek a koalíciós kormányba.
Itt minden szó nagyon fontos, a CSU ugyanis ragaszkodik a korláthoz, a CSU vezére, Merkel asszony meg hallani sem akar róla. Így aztán amikor a CSU-t megkérdezik, hogy lesz-e koalíciós partner akkor is, ha nem lesz menekültszám-korlátozás, mindig valami remek kitérő választ találnak ki. Most valahol ott tartanak, a ZDF-nek adott vasárnapi interjú alapján, hogy koalíció esetén így vagy úgy, lesz valamiféle korlát.
Menekültek, akár az útdíj
A kérdést most a külföldi autókra bevezetett útdíjhoz (Maut) hasonlította, amelyet a CSU kezdeményezett hosszú évekkel ezelőtt, a másik két koalíciós partner ellenzett, és nagyon sokára sikerült megtalálni a kompromisszumot. De végül a CSU győzött, lett útdíj, még ha a mai napig vitatott is. A menekültekkel kapcsolatban a német kultúrába való integrációjukat is szorgalmazta Seehofer – írta az N-tv.de.
A hamburgi késes támadás, amelyet egy a hatóságok előtt iszlamistaként ismert személy követett el, ismét reflektorfénybe hozta Angela Merkel menekültpolitikáját – írta a Bloombeg is. Az AfD persze azonnal rárepült a témára, és az egész ország biztonságát kérdésesnek tartja.
Múlt héten csúcson voltak
Merkel népszerűsége a késes támadás előtt a legmagasabb szintre emelkedett két éve, a 2015-ös menekültválság óta. A vezető kereszténydemokrata pártok 40 százalék körül álltak, az AfD csak 9 százalékon – a menekültválság csúcsán ők annak idején 15 százalékig jutottak. A késes támadás utáni mutatók még nem ismertek.
A hamburgi, palesztin származású, elvileg Németországból kiutasított, de papírok nélkül kitoloncolhatatlan merénylő motivációi azonban nem teljesen világosak. Thomas de Maiziere (CDU) belügyminiszter erre azt mondta, sokak csak igazolásként használják a vallási ideológiát olyan tettekre, amelyek mozgatórugói teljesen mások. „A valódi okok a támadók személyiségében is meghúzódhatnak” – mondta a miniszter.
A választások szeptember 24-én lesznek Németországban.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
