|
| Az operatív törzs március 20-i sajtótájékoztatója. (Forrás: kormányzati koronainfo Facebook-oldal) |
A koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére tett kormányzati intézkedések keretében március 13-án megalakult a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport, amelynek vezetője Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Ahogy arról lapunk is beszámolt, eredményeképpen március 19-én 71, az ország folyamatos működéséhez elengedhetetlen, létfontosságú vállalatnál kezdték el a munkát a Honvédelmi Irányító Törzsek. Ezen lista március 25-étől a további 13 vállalattal bővül, a biztonságos élelmiszer-ellátás és a lélegeztetőgépekhez szükséges oxigénellátás biztosítása érdekében.
Az akciócsoportnak az a feladata, hogy azokat
- a szolgáltató- és gyártókapacitásokat,
- közlekedési,
- energetikai,
- gyógyszeripari cégeket biztosítsa, amelyek működése létfontosságú a rendkívüli járványhelyzetben Magyarországon.
Korábban Gulyás Gergely miniszter megerősítette az Mfor.hu kérdésére, adott esetben a magánszférát, magántulajdont érintő döntéseket is hozhat a kormány. Úgy fogalmazott, hogy az arányosság követelménye ezekben az esetekben is fennáll, de várhatóak olyan intézkedések, amelyek a védekezés érdekében feltétlenül szükségesek, és adott esetben valamilyen gyártókapacitás szükséges hozzá, tehát ha valamilyen egészségügyi védőfelszerelést gyártani kell, és ezért egy gyárban intézkedni kell, akkor a kormány a cég vezetését át fogja venni. Ebben a katonaságra és a rendőrségre is számítanak.
A Létfontosságú Magyar Vállalatok kapcsán persze érdekességeket is találtunk, hiszen volt olyan társaság, amely nem sokkal korábban éppen azért kért csődvédelmet, mert kórházi beszállítóként az államtól nem kapta meg az átadott termékek vételárát.
A Honvédelmi Irányító Törzsek most számos kiskereskedelmi vállalatokhoz fognak kivonulni, hiszen a listán van többek között a Tesco, a CBA, a Spar, és a Coop is. Mellettük gyógyszergyárak is találhatóak a listán (Richter, Sanofi, Egis, Teva) és ipari gázforgalmazók (Linde, Messer, Bus-Oxy és a SAID) is. A 13. vállalat pedig a Magyar Telekom, amely az intézkedés első körében nem szerepelt az érintett vállalatok között.
Ez a „gig economy.” 
