|
| Egy férfi voksol Görögországban (MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz) |
Magyarországon a lakosság legmagasabb jövedelmű 20 százalékának 91 százaléka jár el szavazni, a legalacsonyabb jövedelmű ötödnek viszont csak a 67 százaléka – derül ki az OECD adataiból. A kettő közötti 24 százalékpontos különbség a harmadik legmagasabb Dél-Korea (33 százalékpont), Lengyelország (30) és az USA (25,5) után.
Igaz, a fejlett demokráciának tartott Németország, Nagy-Britannia vagy Hollandia is csak pár tized százalékponttal van lemaradva tőlünk. Magyarországon és ezekben az említett országokban körülbelül kétszer akkora a szakadék a szegények és jómódúak szavazási hajlandósága között, mint az ipari országok átlaga. Érdekes, hogy pont azok nem járnak el szavazni, akiknek leginkább szükségük lenne arra, hogy sorsuk megváltozzon, jobbra forduljon.
Negatív spirál indulhat
A német Die Zeit kommentátora szerint ez azért rossz, mert negatív spirált indíthat el. Az egyenlőtlenség miatt sok szegény kiábrándult, nem megy el szavazni, ami a politikusokat arra készteti, hogy ne velük törődjenek, hanem a magasabb választói aktivitást mutató szavazókkal. A szociális juttatások, egyéb kormányzati intézkedések kedvezményezettjei pedig így egyre kevésbé a valóban rászorulók lesznek, hanem inkább azok, akik hallatják hangjukat, aktív szerepet vállalnak a politikában.
Ez tovább növeli az egyenlőtlenséget, ami pedig újabb szavazókat tántoríthat el a politikától. Németországban lehet, hogy ez a spirál már be is indult. Az országban a szép gazdasági növekedés és a minimális munkanélküliség ellenére magas a szegénység, illetve a létbizonytalanság. Húsz év alatt a szegénység által fenyegetett lakosok száma 10-ről 15 százalékra nőtt.
A szakadék a szélsőségeseknek kedvez
A német kommentár a németországi szélsőségesek (AfD) előretörését is összefüggésbe hozza ezzel. Szerinte akiknek a gazdasági helyzete jobb, azok a politikában is aktívabban vesznek részt, és ezáltal a populista jelszavak is sokat veszítenek számukra a vonzerejükből. Az emberek kevésbé fogják magukat kirekesztve érezni és kevésbé lesznek hajlamosak szélsőséges pártokat választani. Ezért lenne fontos az egyenlőtlenség csökkentése.
Van, ahol kötelező szavazni
A grafikonon egyébként a lista elején levő több ország számai torzítást tartalmaznak. Ilyen Brazília és Chile, a latin-amerikai országokban ugyanis gyakori, hogy a szavazásokon való részvételt állampolgári kötelességgé teszik, sőt, aki nem jelenik meg, azt meg is büntetik. Chilében 2012-ig volt ez kötelező, a büntetés pedig mintegy 200 USA-dollárig (59 ezer forintig) is terjedhetett, amit nyilván a szegények nem engedhettek meg magunknak.
Ezért lehetséges, hogy Chilében a gazdagok kisebb arányban szavaztak, mint a szegények, az utóbbiak részvétele pedig közel 100 százalék. Brazíliában is kötelező a szavazás, vagy például Ausztráliában is a Wikipedia térképe szerint.
Csehország egyelőre nem válaszolt a meghívásra a Béketanácsba, Spanyolország viszont egyből elutasította azt. 
