A nap grafikonja: miért nem emelik a családi pótlékot?

Családi pótlékot osztanak családoknak a zalakomári postahivatal előtt. MTI Fotó: Varga György

A válság évében a központi költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra. 2016-ban a mostani tervek szerint ez az arány 14,3 százalékra csökken. Ez 2008-hoz képest 1,6 százalékos csökkenés, amely 560 milliárd forintot jelent - írja friss összeállításában a Policy Agenda. Amennyiben a gazdasági válság kirobbanásakori értéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1 900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.

Társadalombiztosítási és jóléti kiadások a GDP százalékában. Forrás: Policy Agenda / Privátbankár.hu

Arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet az állam, de ugyanígy jelentős forráskivonás volt a nyugellátásokból is.

Harmadával lehetne emelni a családi pótlékot

A családi pótlék befagyasztása miatt már csak a GDP 1,5 százaléka megy erre az ellátásra. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a GYES, a GYED, GYET összegét 33 százalékkal meg lehetne emelni a Policy Agenda számításai szerint.

Egyes társadalombiztosítási és jóléti kiadások a GDP százalékában. A nyugdíjkiadásokat az eltérő nagyságrend miatt a jobb tengelyen skáláztuk. Forrás: Policy Agenda / Privátbankár.hu

A helyzetet azért árnyalja az adórendszer néhány változtatása: a családi adókedvezmény, majd a családi járulékkedvezmény bevezetésével azoknál a családoknál több pénzt hagy az állam, ahol egyébként keletkezik értelmezhető, bevallott adóköteles jövedelem. Igaz, a leginkább rászorulók, a legszegényebb, valódi jövedelemmel nem rendelkezőknek továbbra is a családi pótlékkal kell beérniük.