Mind a szélsőjobboldal, mind a szélsőbaloldal erőre kapott a koronavírus évében Németországban – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter kedden Berlinben a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) éves jelentésének bemutatóján. A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is a zéró tolerancia elvét kell érvényesíteni a szélsőjobboldallal, az antiszemitizmussal és a rasszizmussal szemben.
Elképesztő dinamika
Ami igazán riasztó, hogy Seehofer leszögezte: a 33 ezerre tehető szélsőjobboldali beállítottságú polgár 40 százalékát a BfV „erőszakra orientált” kategóriába sorolta – ez minden idők legmagasabb részaránya. A szélsőjobboldali erőszakos bűncselekmények száma tavaly 10 százalékkal növekedett éves alapon, az 1023 ilyen irányú cselekményből 842 fizikai támadás volt.
A BfV szintén határozott emelkedést észlelt a baloldali szélsőségesek körében: 34 300 ilyen irányultságú személyt tartottak tavaly nyilván, akik közül 9600 került a potenciálisan erőszaktévő kategóriába. 2019-ben a baloldali szélsőségesek száma még 33 500-on állt. Az erőszakos szélsőbaloldali cselekedetek száma is erőteljesen nőtt: tavaly 1237 esetet jegyeztek föl, amelyből 423 fizikai támadásos eset volt.
A szélsőségesek a virtuális világba zsilipeltek át
Seehofer hangsúlyozta, hogy a Covid-járvány felerősítette a szélsőségesek tevékenységét a tavalyi év során. Több szélsőséges csoport kihasználta a lezárások elleni tüntetéseket és ezekre rákapcsolódva hirdette a saját eszméit.
A belügyminiszter leszögezte: „Ez nemcsak egy különleges egészségügyi helyzet, hanem egy különleges biztonsági helyzet is. Ezek után kiemelte az úgynevezett Reichsbürgerek szerepét – akik nem ismerik el a jelenlegi német állam legitimitását, csak a Német Birodalomét. Ők is kihasználták a közember frusztrációját és új tagokat nyertek – hangsúlyozta Seehofer.
Thomas Haldenwang, a BfV elnöke kiemelte, hogy a szélsőségesek és a terroristák nem tekintették magukra nézve kötelezőnek a járványügyi lezárásokat. Ráadásul tovább erősítették aktivitásukat a digitális térben.
Míg Seehofer szerint az antiszemita incidensek 90 százaléka a szélsőjobboldal berkeiből jött, addig Haldenwang kiemelte azon incidenseket, amelyek összekapcsolódtak a májusi, palesztinokat támogató tüntetésekkel.
A BfV-n belüli incidensek
Az elmúlt években a BfV, a fegyveres erők és a rendőrség is a figyelem középpontjába került, mivel a jelentések szerint szélsőjobboldali hálózatok alakultak ki ezeken a szervezeteken belül.
A frankfurti rendőrség különleges egységét éppen a napokban oszlatják fel, mivel szélsőséges üzeneteket továbbítottak egymásnak csoportbeszélgetések során.
Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter tavaly novemberben a német hadsereg (Bundeswehr) különleges erőinek (KSK) egyik egységét kellett feloszlatnia egyes tagjainak szélsőjobboldali tevékenysége miatt.
A Maassen-ügy
A német baloldalon eközben komoly hullámokat kelt, hogy Haldenwang elődje, Hans-Georg Maassen a CDU parlamenti jelöltje lett Türingiában. Maassent még Seehofer belügyminiszter távolította el hivatalából 2018-ban.
Maassen a CDU kemény jobboldali szárnyához, a WerteUnionhoz (Értékek Uniója) tartozik. Ő még hivatalában élesen ellenezte a Merkel Willkommenskltur-kampányát és már egy 2016. februári beszédében a német belpolitika robbanás veszélyére figyelmeztetett.
Az már csak olaj volt a tűzre, hogy Stephan Kramer a türingiai elhárítás vezetője a múlt héten leszögezte egy interjúban: Maassen kódolt antiszemita kifejezéseket használ és összeesküvéseket terjeszt. Most viszont a türingiai CDU és AfD követeli Kramer azonnali leváltását, mert szerintük a hivatalnok megsértette a rá vonatkozó politikai semlegesség elvét.
A BfV márciusban helyezte megfigyelés alá az AfD-t, azzal vádolva, hogy szélsőséges jobboldali működéssel gyanúsítható. A megfigyelésre titkosügynököket is használhatnak, lehallgathatják a telefonokat és az emaileket is. Mára az AfD az egyetlen politikai formáció, amely ellenzi Merkel „korona-diktatúráját” és nem hivatalosan egyesíti erőit a lezárás ellen tiltakozó civil mozgalmakkal (a ’Querdenken’ mozgalom).
A német „Új Jobboldal”
A Maassenről kirobbant vitát különösen érdekessé teszi, hogy a BfV új jelentése első alkalommal szentel fejezetet az úgynevezett „Új Jobboldalnak”. Ezzel olyan hálózatokat, publikációkat és egyéneket jellemeznek, akik és amelyek „antidemokratikus” pozíciót vettek föl. A jelentés szerint az Új Jobboldal „kulturális forradalmat akar kirobbantani jobbról”. A keddi sajtótájékoztatón Seehofer és Haldenwang sem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy Maassen az Új Jobboldal képviselőjének tekinthető-e.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1016,35 pontos, 0,7 százalékos emelkedéssel, 145 471,12 ponton zárt pénteken.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
