Berlinben már régóta érik egy lázadás a Trump-vezette ’Amerika Mindenekelőtt” erőd-mentalitása ellen. Sigmar Gabriel korábbi szociáldemokrata német külügyminiszter tavaly decemberben egy történelmi súlyú beszéd keretében kifejtette, hogy „Berlinnek elemeznie kell az ütközőpontokat, így az orosz szankciók, az iráni nukleáris megállapodás és Jeruzsálem ügyében. Az EU-nak meg kell határoznia saját érdekeit és katonai erőt kell tudnia kisugároznia.” Rá pár hónapra pedig azzal vádolta írásában Trumpot, hogy „mindent elpusztít, amelyet egykor az Egyesült Államok létrehozott. Európának és Németországnak a saját értékrendje mentén kell fejlődnie”.
Hatás-ellenhatás
A német biztonságpolitika aztán idén tavasszal levonta a megfelelő következtetéseket és önálló német-európai nagypolitikai vonalvezetésre szólított föl. Mark Leonard, az Európai Külügyi Tanács atlantista igazgatója kifejtette, hogy Berlinnek most el kell döntenie, hogy „Európa egésze képes-e beszállni a nagyhatalmak új politikai vetélkedésébe”. Meg kell akadályozni, hogy „kontinensünk a nagyhatalmak játszere legyen. Ezért Németország kemény erőt is hajlandónak kell használnia – nemcsak soft powert és párbeszédet”.
Nos, egyre inkább úgy tűnik, hogy az utóbbi hónapokban Berlin menekülő útvonalat épített ki Moszkva felé, amelynek része a feltétlen ragaszkodás az Északi Áramlat 2-höz. Putyin elnök múlt pénteki berlini látogatása után három nappal aztán a jelenlegi német külügyminiszter, a szintén szociáldemokrata Heiko Maas egy cikkével kedden politikai bombát robbantott. Álláspontja szerint Brüsszelnek létre kell hoznia az Amerikától független fizetési infrastruktúrális rendszerét, ez eszközül szolgálhatna az Irán és a Nyugat közötti nukleáris megállapodás megmentésére. A Washington által működtett globális kiterjedésű SWIFT rendszert ezzel tehát egy európai szövetséges kérdőjelezte meg.
Araszolás az eurázsiai tengely felé
Berlin ezzel egy komoly gesztust tett az eurázsiai tengely irányába, amely a nagyhatalmi feszültségek újjáéledésével párhuzamosan már jó ideje egyre nyíltabban törekedszik a dollár-hegemónia aláásására. Putyin elnök tavaly ősszel arra utasította a kormányt, hogy idén már a rubel legyen minden orosz kikötőben a fő elszámolási valuta.
|
| Káncz Csaba |
Az orosz elnök utasítása illeszkedik Rjabkov orosz külügyi államtitkár azon bejelentéséhez, miszerint az újabb amerikai szankciókra válaszul Moszkva megkezdte leválását az amerikai fizetési rendszerről (SWIFT) és a dollárról, mint elszámolóvalutáról. Valójában Moszkva és Peking már tavaly tavasszal bejelentette, hogy hogy több fronton is megtörni igyekszenek az amerikai dollártól való függőségüket a kétoldalú kereskedelemben és a beruházások területén.
A német külügyminiszter szerdai cikkében az amerikai politikával szemben képzett ellensúly példájaként említette az iráni atomprogramról kötött megállapodás ügyét, kiemelve, "stratégiai jelentőségű: világosan megmondani Washingtonnak, hogy nem tűrjük, ha a fejünk felett és a kárunkra cselekedtek".
Maas szerint ennek a stratégiának az alapja a kiegyensúlyozott partnerség gondolata, amely szerint Németország egyenlő részt vállal a felelősségből, "ellensúlyt képez ott, ahol az Egyesült Államok átlép határokat, érvényesíti a befolyását ott, ahol Amerika visszahúzódik", és új párbeszédet kezd partnerével. Kiemelte, hogy az EU-ban fokozatosan ki kell építeni a "biztonsági és védelmi uniót", amely ugyan a transzatlanti biztonsági rendszer része, de önálló európai program is.
Káncz Csaba jegyzete
Nem várt sokat az elnök. 
