|
| Elmar J.-t (kék ruhában) azzal gyanúsítják, hogy ő adta el a gyilkossághoz használt fegyvert Stephan E.-nek, Lübcke feltételezett gyilkosának. EPA/RONALD WITTEK |
Egy hónappal azután, hogy lelőtték a CDU helyi politikusát, Walter Lübckét, a német belbiztonsági helyzet továbbra is feszült és törékeny.
Mint az elmúlt órákban megerősítést nyert, a Lübcke elleni merénylet előtt két héttel a szászországi gazdasági miniszter, egyben SPD tartományi főnök Martin Dulig egy csomagot kapott a lakására, amelyben egy géppisztoly másolatát küldték a vezető politikusnak. Az elmúlt hetekben pedig több helyi politikus is kapott halálos fenyegetéseket, köztük Altena polgármestere és Henriette Reker, Köln főpolgármestere, akit már 2015-ben megtámadtak a nyílt utcán.
A Nordkreuz beépült a mélyállamba
A német sajtó eközben titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva számol be arról, hogy egy szélsőjobboldali csoport egyenesen „halállistát” állított össze a Willkommenskultur jeles képviselőiből. A neveket és lakcímeket rendőrségi segítőik adták meg a csoportnak, amely ezután fegyvereket és 200 hullazsákot is beszerzett. Oltatlan meszet is felhalmoztak az áldozatok eltüntetésére.
A 30-tagú csoport (Nordkreuz) közeli kapcsolatokat ápolt a rendőrség és katonaság egyes tagjaival és legalább egy tagja egészen a közelmúltig tagja volt az ügyészség különleges kommandójának. A csoport kódolt üzenetekkel kommunikált egymással és a rendőrségi számítógépekből csaknem 25 ezer helyi politikus nevét és privát lakcímét gyűjtötte össze. Többségükben az SPD, a Zöldek, a Baloldali Párt és a CDU balszárnyának politikusairól van szó, akik 2015-ben a nyitott határok politikáját propagálták Németországban.
A Willkommenskultur és a mélyállam
Eközben megdőlni látszik az elmélet, miszerint Lübcke gyilkosa, Stephan Ernst magányos gyilkos lett volna. A rendőrség őrizetbe vette Ernst két feltételezett segítőjét is, akik közül az egyik, a kasseli neonáci Markus H. szintén évtizedek óta ismert volt az elhárítás számára.
|
| Káncz Csaba |
A nemzetbiztonsági szolgálatok nem engednek belelátni lapjaik közé, hiszen számos informátoruk mozog a terepen – akik közül az egyik lehet, hogy éppen Lübcke gyilkosa. Mint a hesseni belügyminiszter, Peter Beuth, múlt szerdán bevallotta egy rendkívüli ülésen, a Földalatti Nemzetiszocialisták (NSU) hesseni aktája 2044-ig államtitoknak számít.
A politikai gyilkosság természetesen óriási politikai vihart kavart a Bundestagban is. A centrista pártok most a bevándorlásellenes AfD-t gyanúsítják azzal, hogy radikális hangnemük bátorította fel a neonácikat. Berlinben azonban valójában azt latolgatják, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség hány alkalmazottja szimpatizál a színfalak mögött a Willkommenskultur politikusai elleni erőszakos fellépéssel?!
Bizony nem irreális a feltételezés, hogy a Lübcke elleni merénylet csak a jéghegy csúcsa és a gyilkosság annak a 2000 és 2007 között lezajlott NSU-merényletsorozatnak a folytatása, amelynek során 10 embert megöltek, és ahol a nemzetbiztonság szintén sötétben hagyta a politikusokat.
Erről Tarr Zoltán beszélt a Kossuth Rádióban. 
