Erősödni kezdett a forint az euróhoz képest a bankközi devizapiacon: már 313 közelében is járt ma a jegyzés, a többi régiós deviza is erősebb lett. A változást a hírfolyam nem indokolja, feltehetően technikai oka lehet az erősödésnek. Fontos azonban kiemelni, hogy a geopolitikai feszültségek miatt a helyzet igen bizonytalan, így ez az emelkedés könnyen véget érhet vagy megfordulhat.
Másfél milliárd forintot zárolnak a Belügyminisztériumnál, a legtöbbet a rendőrségen spórolnak, de a Terrorelhárítási Központot, a büntetés-végrehajtást, az Alkotmányvédelmi Hivatalt és Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát is érinti a zárolás. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 17-én jelentette be: a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokból, hogy biztonsággal teljesíthető legyen a 2,9 százalékos hiány.
Késedelmi kamat is jár azoknak a magyarországi adózóknak, akiket kár ért az áfa késedelmes visszatérítése miatt. Az ügy 2011 nyarára nyúlik vissza, amikor a luxembourgi bíróság kimondta: ellentétes az uniós joggal az a magyar adójogi szabályozás, amely szerint nem lehet visszatéríteni az áfát a ki nem fizetett beszerzések után. A magyar jogalkotó módosította a kifogásolt szabályozást, de nem rendelkezett arról, hogyan kárpótolja az érintett cégeket az áfa késedelmes visszatérítése miatt. Most egy magyar cég kérte a késedelmi kamatot az adóhatóságtól. Az ügy a magyar bíróság elé került, amely előzetes döntéshozatal miatt kereste meg az Unió bíróságát, amelynek határozatára a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy reagált: a magyar bíróságnak kell döntenie a feltételekről.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara lényegében elismerte: egyik végrehajtójuk rosszul mérte fel, hogy a hozzá került követelésre vonatkozik-e az új devizahiteles törvény vagy sem, a jogszabály ellenére is folytatta a végrehajtást. A Magyar Nemzet számolt be az esetről: a Banco Primus nevű társaságról van szó, a cég fióktelepként működik Magyarországon, így rá is vonatkozik a devizahiteleseket mentő törvény.
A kenyér árában csupán 17 százalék a búza aránya, ezért nem érti a minisztérium, miért erre hivatkozva emelnének árat a pékek. A Napi Gazdaság cikke szerint Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára megdöbbenéssel értesült arról, hogy pékek ősztől 25-30 százalékkal akarják emelni a kenyér és a péksütemények árát. Ráadásul Oroszország uniós agrártermékek elleni embargója árcsökkenést hozhat, hiszen a piacra nagy mennyiségű búzafelesleg kerül. Emellett a pékek is nyertesei lesznek a tervezett ipari rezsidíj-csökkenésnek, így kiadásaik csökkenésével számolhatnak.
Lengyelország a Kereskedelmi Világszervezethez fordul a lengyel mezőgazdasági termékekre kivetett orosz tilalom miatt, és erre készül az Európai Unió fogyasztóvédelmi és egészségügyi biztosa is. Oroszország augusztus 1-jétől rendelt el behozatali tilalmat szinte valamennyi lengyel zöldségre és a gyümölcsre. Csütörtökön pedig teljes importtilalmat rendelt el a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékek, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az ellene szankciókat alkalmazó országokból - így az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából.
Mintegy öt és fél tonna zöldséget és gyümölcsöt foglaltak le az ellenőrök a Nagybani piacon egy éjszakai razzián. Az ellenőrzés célja a zöldség-gyümölcs forgalmazás ellenőrzése, az áruk eredetének vizsgálata volt, de az ellenőrök kiemelt figyelmet fordítottak a külföldi tejek eredetére is. 1700 liter szlovák tej forgalmazását kellett megtiltani, mert a bemutatott papírok alapján nem volt egyértelműen beazonosítható a termék.
A Tiszások jobban spóroltak a Fideszeseknél. 
