A fogyasztói árak decemberben 5,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban és nem változtak a novemberihez képest, 2012-ben 5,7 százalék volt az átlagos éves infláció a Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adatai szerint. Bár a decemberi adatok még nem mindenhol állnak rendelkezésre, ez borítékolhatóan Európa-csúcsot jelent - részletek >>
Hol marad a cigi-drágulás?
Emellett a benzinár további csökkenése - az előző hónaphoz hasonlóan - ismét hozzá tudott járulni az alacsonyabb inflációhoz, és pozitív meglepetés volt az is, hogy az élelmiszerek ára havi szinten nem nőtt tovább - fejtette ki az elemző. Megjegyezte, hogy a nyár végi félelmekkel ellentétben a negyedik negyedévben visszafogottabb volt az élelmiszerek drágulása.
Adóemelés vs. rezsicsökkentés
Az idén vegyes hatások érik az inflációt és továbbra is jelentős a kormányzati gazdaságpolitika szerepe. Az idén is lesznek adóemelések, emelkedik a jövedéki adó és a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének is valószínűleg lesz inflációemelő hatása. A nemrég bejelentett 10 százalékos rezsicsökkentés viszont nem kis mértékben mérsékli az infláció növekedését, sőt olyan hírek is vannak, hogy a 10 százalék később magasabb is lehet - sorolta Nyeste Orsolya.
Az Erste elemzője 2013-ra 4,4 százalékos éves átlagos inflációval számol jelenleg, de hozzátette, hogy ennél akár alacsonyabb is lehet a mutató elsősorban a bejelentett energiaár-csökkentések miatt.
A januári év/év index véleménye szerint nagy inflációcsökkenésről fog szólni, aminek részben technikai okai vannak. Tavaly januárban ugyanis az áfaemelés miatt megugrott az infláció, és ennek a hatása most ki fog esni a mutatóból, így vélhetően négyessel fog kezdődni a januári adat.
Mindjárt nagyot esik az infláció
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szintén az élelmiszerárak emelkedésének enyhülésével, illetve a dohánytermékek, alkoholok vártnál kisebb árnövekedésével magyarázta, hogy az 5,2-5,3 százalékos elemzői várakozásoknál alacsonyabb lett decemberben az infláció. Eközben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai.
Az elemző várakozása szerint az év első felében 4-4,3 százalék közé mérséklődhet az infláció, miután januárban és februárban kiesik a tavalyi áfaemelés hatása, és 10 százalékkal csökken a gáz- és az áram ára. A bázishatásokat ugyanakkor ellensúlyozzák a kormány egyes intézkedései, valamint egyes tömegközlekedési tarifák emelése - jegyezte meg.
Mivel a belső kereslet alacsony szintje továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülése várható, és decemberig 3,6 százalékra csökkenhet az árindex a TakarékBank elemzője szerint. Suppan Gergely az idén 4 százalékos, jövőre 3,2 százalékos átlagos inflációval számol.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
