Augusto Lopez-Claros, a Világbank képviselője, a Doing Business kiadványért felelős Global Indicators Group igazgatója az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában elmondta: a növekedés, a fejlődés mint cél egészen újkeletű gondolat, először 1945-ben említette meg az ENSZ. A közgazdászok ezt úgy fordították le, hogy a gazdasági növekedés az, amire szükség van a társadalmi jólét fokozásához.
Az erős háttérintézmény-rendszer kiépítése elengedhetetlen a versenyképességhez. A cégeknek kiszámítható és fair döntésekre, igazságos közbeszerzésekre, pártatlan döntéshozókra, átlátható szabályokra van szükségük. A tapasztalatok szerint az egyes országok eltérő gazdasági növekedésének hátterében az intézményi döntések minősége áll.
Lopez-Carlos kiemelte az oktatás rendkívüli fontosságát a versenyképesség szempontjából. Bár az egész világon volt előrelépés ezen a téren, az oktatás minőségével kapcsolatban még sok a teendő. Példaként említette: Indiában a népesség közel 40 százaléka analfabéta, ha ezen tudnának változtatni, akkor a szegénységet is sikerülne mérsékelni. A politikai instabilitás hátterében is sokszor az áll, hogy az emberek nem jutnak hozzá a kellő információkhoz, így könnyebben esnek a demagóg propaganda áldozatául. Az oktatás pedig azok esetében is fontos, akik már elhelyezkedtek - meg kell ismerni az új technológiákat, módszereket. Magyarországon is szükség van az oktatás minőségének fejlesztésére (erről egy másik előadás kapcsán már írtunk többet).
Külön kiemelte a nők oktatásában rejlő globális lehetőségeket. Magyarország jelentősen le van maradva abban a tekintetben, hogy mekkora a nők aránya a parlamentben vagy a vállalatok menedzsmentjében. A nemek egyenlősége nem csak társadalmi, hanem nagyon fontos gazdasági kérdés is – figyelmeztetett a szakember.
Beszélt arról is: a korrupció nem csak önmagában probléma, hanem a gazdaságra gyakorolt egyéb hatásai is jelentősek. Nem erkölcsi kérdésként, hanem gazdasági szempontból is érdemes számolni vele: rontja a közbizalmat és az adózási morált is.
A versenyképességre nagy hatással van a kormányzat által a magánszektor számára kialakított működési környezet: mennyire bonyolult céget alapítani, adózni, mennyire használható és áttekinthető az ingatlannyilvántartás – az ilyen és ehhez hasonló kérdésekben is nagyon sok fejlődésre van szükség.
Lehetne Magyarországból Szingapúr, Svédország vagy épp Új-Zéland? Hát persze – ennek nincs Lopez-Carlos szerint nincs objektív akadálya. Ami biztos: nagyon szoros kapcsolat van a Doing Business versenyképességi listán elért helyezés és a külföldi működőtőke, az FDI között – ha sikerül javítani a helyezésen, könnyebb lesz külföldi működőtőkét is bevonni.
Mindenesetre a magyar fejlődés nagyon szorosan kötődik az európai intézményrendszer megerősítéséhez – a szakértő erősen javasolja, hogy Magyarország továbbra is vegyen részt ebben a folyamatban.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
