|
| EPA/ERIC THAYER / POOL |
Az Egyesült Államok elnöke egyebek mellett koholt vádaknak és boszorkányüldözésnek nevezte a jelenleg is folyó nyomozást, amely azt hivatott eldönteni, hogy tényleg beavatkoztak-e az oroszok a választásba Trump oldalán, valamint az elnökhöz közeli emberek orosz kapcsolatait is felderítenék - írja az Economist.
Mi lesz itt?
Az egyáltalán nem barátságos hangvételű üzenetek után sokakban felmerült, hogy mi van akkor, ha az elnök a bizottságot vezető különleges ügyész leváltására készül?
Ezt ugyan azóta Ty Cobb, a Fehér Ház ügyvédje megcáfolta, és több vezető republikánus politikus is figyelmeztette az elnököt, hogy Mueller leváltásának nagyon súlyos következményei lehetnek.
Mindezek ellenére csütörtökön bejelentette távozását John Dowd, Trump ügyvédi csapatának feje, aki nyilatkozatában nem is rejtette véka alá, hogy egyre komolyabb ellentétei vannak az elnökkel, aki egyszerűen nem hallgat a tanácsra.
Hogy tudná kirúgatni Trump Muellert?
Míg Andrew McCabe-t és Rex Tillersont viszonylag könnyen el tudta távolítani az elnök egyedül is, addig Mueller eltüntetéséhez már segítségre lenne szüksége, ugyanis a különleges ügyészt az igazságügyi miniszter nevezi ki, illetve jelen helyzetben a helyettese, ugyanis Jeff Sessions személyes érintettsége miatt nem vesz részt az orosz befolyás körüli nyomozásban.
| A jelenleg is zajló nyomozással mi is sokat foglalkoztunk a Privátbankár.hu-n. Korábbi cikkeinket itt lehet megtalálni. >>> |
Így a különleges ügyészt csak a miniszter-helyettese, Rod Rosenstein tudná leváltani, de ő is csak nagyon komoly indokokkal: csak a kötelességszegés, a kötelesség elhanyagolása, alkalmatlanság, az összeférhetetlenség, vagy más hasonlóan súlyos tényállás esetén dönthetne erről..
Arra, hogy Robert Mueller személyénél felmerült volna bármelyik ezek közül, nincsen bizonyíték, és Rosenstein már korábban is kijelentette, hogy ok nélkül biztosan nem fogja leváltani a különleges ügyészt. Ha Trump erre direkt utasítást adna, amelyet Rosenstein megtagad, nehezen lehetne elkerülni a belpolitikai válságot.
Ugyanis ha Trump kirúgja a jelenlegi helyettest, új embert keres a helyére, és esetlegesen az új kinevezett is ellentmondana neki, akkor addig tartana a kirúgási hullám, míg talál valakit, aki hajlandó eltávolítani Muellert.
Szintén nem túl szerencsés alternatívaként felmerülhet az is, hogy az elnök egyszerűen lecseréli Jeff Sessionst, csakhogy ehhez egy olyan jelöltet kellene találnia, aki képes meggyőzni a szenátust is az alkalmasságáról.
A történelmi példa nem valami biztató
A sorozatos kirúgásokra volt már példa az amerikai történelem során, ám ha tippelnünk kéne, Donald Trump nem szívesen követné az érintett elnök sorsát: Richard Nixonról van szó. 1973-ban, az úgynevezett „Szombat esti Mészárlás” során Nixon eltávolította először az igazságügyi minisztert, majd a helyettesét, míg végül Robert Bork államügyész hajlandó volt megírni azt a levelet, amellyel kirúgta a Watergate-botrányt vizsgáló Archibald Cox különleges ügyészt.
Ráadásul az amerikai törvények miatt az orosz beavatkozást vizsgáló bizottság élére Mueller után új különleges ügyészt kellene kinevezni, így a Trump által félt „boszorkányüldözésnek” nem lenne vége, sőt a leváltás körüli huzavona miatt az elnök csak még gyanúsabbá válna.
Azt pedig szintén nem szabad elfelejteni, hogy alig négy hónappal Archibald Cox kirúgása után Nixon ellen elindultak a bírósági eljárások, 1974 augusztusában pedig lemondásra kényszerült.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
