Még a politikai ügyekben visszafogott Bloomberg.com is ellentmondásosnak nevezi Donald Trump amerikai elnöknek a múlt heti, Valentin-napi, 17 halálos áldozatot követelő iskolai lövöldözésre adott válaszait. Az elnök fő reakciója ugyanis felfegyverezni a tanárokat és más iskolai személyzetet.
Szerinte ha lett volna valamelyik tanárnál fegyver, akkor sokkal hamarabb véget érhetett volna a lövöldözés. Másutt azt idézik tőle, hogy ha az iskolákat fegyvermentessé tennék, ahogy mások javasolják, akkor az csak felhívás lenne keringőre: ide kell bemenni lövöldözni. A mániákus lövöldözők szerinte mind gyávák, és ezért oda mennének, ahol nem kell félniük, hogy ők is golyót kapnak.
Trump ezen kívül kilátásba helyezte, hogy szigorítják a fegyverhez jutás szabályait, a fegyvereladók adatszolgáltatási rendszerét, és a fegyvervásárlók szellemi állapotát is megvizsgálják. Hajlandó megfontolni, hogy emeljék a katonai fegyverek vásárlásának korhatárát, és tiltaná egy kiegészítő alkatrész használatát, amely a félautomata fegyvereket automatákká alakítja.
Florida nem enged
A lapok emlékeztetnek rá, hogy most több halott volt, mint annál az 1999-es colorado-i vérengzésnél, amelyet eddig az iskolai lövöldözések iskolapéldájaként emlegettek. Az áldozatok szülei tüntetnek és vitába szállnak a politikusokkal, a fél ország lépéseket sürget. Florida államban viszont nagy többséggel ismét elvetette a parlament a fegyvertartási szabályok szigorítását, 71:31 arányban, már az is nagy szó, hogy egyáltalán napirendre tűzték.
Ki lő bent kire?
A Politico.com szerint igencsak valószínűtlen, hogy a tanárokat felfegyvereznék az iskolákban, mert az oktatási intézmények nagy része elutasítja ezt. Jelenleg hét államban lehetővé teszik az iskolai fegyverviselést, de még itt is sok tanintézményben ellenzik.
Az ellenzők egyik ellenérve, hogy ha az osztálytermekbe fegyver kerül, akkor azok kevésbé lesznek biztonságosak. A rendőrség pedig esetleges lövöldözésnél jóval nehezebb feladat előtt állna (kívülről nem lehet tudni, ki lő, támadó vagy védő – a szerk.).
Tantónéni, keresett már lőállást?
Aki ilyet javasol, annak fogalma sincs, mi történik az iskolákban, vagy ami rosszabb, nem is foglalkozik vele. Inkább a fegyvergyártók érdekeit nézi, mint a diákokét – idézik az egyik tanári érdekvédelmi szervezet vezetőjét.
Más pedagógusszervezetek is ellenzik az ötletet, szerintük a tanárok azért vannak ott, hogy tanítsanak, nem azért, hogy azon gondolkodjanak, mit tennének fegyveres támadás esetén. Hol van a töltött fegyverük, hol lehet megfelelő lőállást felvenni, és hogyan kell legyőzni az esetleg jól felszerelt, kiképzett támadót. Megint mások attól tartanak, hogy ha a tanárok fegyvert viselnek, legelőször őket lövik majd le.
Hat radikális módszer
A Wikipedia külön szócikket szentel az amerikai iskolai lövöldözéseknek, évtizedekre visszamenőleg, eszerint csak ebben az évben már nyolc eset volt az USA-ban, 20 halottal és 41 sebesülttel. A kérdésnek persze rengeteg szakirodalma van, számos pszichológiai faktort azonosítottak, amelyek egyeseket hasonló ámokfutásra késztetnek.
A brit BBC cikke “hat radikális módszert” sorol fel, amelyekkel a lövöldözések visszaszoríthatók lennének. Az első, hogy a sajtó ne nevezze meg az elkövetőket – sokan közülük ugyanis egyszerűen híresek szeretnének lenni. A második, hogy engedjék meg a tanároknak a fegyverviselést, de képezzék is ki őket arra, mit kell ilyenkor csinálni, hogyan kell a merénylőt levadászni.
Bedobom a kerítésen
A harmadik, hogy minden osztályteremnek legyen két ajtaja. Ha a fegyveres bejön az egyiken, a diákok kimenekülhessenek a másikon. A következő, hogy a krízisben levő emberektől vonják vissza a fegyvereiket, ezt akár a rendőrség, akár a rokonság kezdeményezhetné. Például 2014-ben egy mentálisan zavart 22 éves, brit származású férfi ölt meg hat ember.
Az ötödik módszer szerint a repülőtereken szokásoshoz hasonló biztonsági beléptetést kellene csinálni az iskolákban. De félő, hogy ezt ki lehet játszani, be lehet juttatni fegyvert az iskolába (egyszerűen átdobni a kerítésen? – a szerk.).
Kőbe vésett alkotmány
Az utolsó módszer az lenne, ha az amerikaiak jelenleg alkotmányban garantált fegyverviselési jogát visszavonnák. Addig ugyanis sok más szabályozás hatástalan vagy érvénytelen, amíg ez a 18. század végi szabály él. Sajnos azonban 44 államban az állam alkotmányában is benne van ez a jog.
|
Hol mennyi embert ölnek lőfegyverrel? A Világbank adatai szerint a világon a legtöbb gyilkosságot évente, százezer főre vetítve latin-amerikai és afrikai országokban követik el, mint El Salvador (109), Honduras (64), Venezuela (57), Jamaika (43), Dél-Afrika (34) (2015-ös számok). Az USA ezen a listán csak az 54. helyen áll, átlagosan 5 halálesettel. Oroszországban például ez 11 fő volt százezer emberre. Európában jóval kevesebb embert ölnek, általában 1-2 ez a szám, a magyar adat hiányzik.
Összehasonlításképpen Európában, ahol a fegyvertartás szabályai sokkal szigorúbbak, nagyságrendileg alacsonyabb számokat látunk: Németországban 0,07, Magyarországon 0,11, Franciaországban 0,21, az Egyesült Királyságban csak 0,06 fő ez az érték (a számok különböző évekből valók, általában 2010-2012 között.) A Bloomberg szerint lőfegyverek által évente több mint 30 ezer ember hal meg az USA-ban (gyilkosság, öngyilkosság, baleset összesen). A legutóbbi ismert, 2007-es adatok szerint mintegy 270 millió lőfegyver volt az országban. |
A közel-keleti helyzet rányomja a bélyegét a befektetői hangulatra. 
