|
| Gépfegyveres rendőr egy berlini karácsonyi vásárnál 2016. december 19-én. Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan |
Az Afrikai Unió–EU csúcstalálkozóra ma és holnap kerül sor az elefántcsontparti Abidjanban. Kiemelt téma lesz az ifjúság helyzete, mivel az afrikai népesség 60 százaléka 25 év alatti életkorú. Nigerben és Nigériában egy nő még mindig átlagosan több, mint 7 gyereket szül és a becslések szerint Afrika lakossága az évszázad közepére elérheti a 2.5 milliárd főt.
Rabszolgavásár Líbiában
A szociális robbanás elkerülésére az afrikai államoknak évente 18 millió új munkahelyet kellene létrehozniuk. De a csúcstalálkozó fő témája Líbia lesz és azon belül az ott kialakult rabszolga-kereskedelem. Az EU külügyi főnöke, az olasz Federica Mogherini nincs könnyű helyzetben, hiszen hazája felhatalmazta a líbiai hatóságokat, hogy akármilyen radikális megoldásokkal is, de állítsák meg a migránsokat és menekülteket Olaszország felé. Róma idén februárban 220 millió eurót fizetett a líbiai parti őrségnek, valamint vállalta a kiképzésüket is, hogy a nekiinduló embercsempész csónakokat le tudják kapcsolni.
A Foreign Policy magazin szerint az olaszokkal kötött megállapodás következtében ma körülbelül 400 000, többnyire fekete-afrikai menekült torlódott fel Líbiában, akik embertelen körülmények közt tengődve várnak valamiféle megoldásra. Az őket gyakorlatilag fogva tartó fegyveres csoportok viszont éppen abban érdekeltek, hogy ne legyen semmiféle megoldás, és örökké csordogáljon zsebükbe az európai pénz. Az ENSZ jelentése elképesztő állapotokról számol be: megerőszakolt nőkről és rabszolgavásárról. Egy embert átlagosan 100 ezer forintért lehet megvásárolni az aukción.
Mit tegyen Európa?
Európa közben egyre türelmetlenebb és azt követeli Afrika államaitól, hogy őrizzék rendesen saját határaikat. Ha ehhez európai segítségre van szükség, akkor kontinensünk szívesen megveszi a határőrizeti berendezéseket. Brüsszel azzal is büszkélkedik, hogy az Afrikába irányuló EU-s befektetési támogató programok is jelentősek, amelyek oroszlánrésze a 2014-2020-as időszakban 30.5 milliárd eurós büdzséjű Európai Fejlesztési Alapból (EDF) érkezik.
De a jelek szerint ez nem elégséges, miközben az elmúlt két évben lezajlott menekült- és migránsválság megrendítette a német politikai centrumot és újrarajzolta Európa politikai térképét. Brüsszel és Berlin tehát idegesen pislant Afrikára és mindezt teljes joggal. Líbia egységkormánya ugyanis csak egy töredékét ellenőrzi az ország 1600 kilométeres határszakaszának. Ma az országban legalább két, egymással versengő kormány működik, és az ország jelentős részét, főleg a déli, szaharai régiót ezektől is független törzsi milíciák ellenőrzik.
|
| Káncz Csaba |
Harcedzett iszlamisták térnének haza
Mi több, a szíriai Rakka felszabadulása után az Iszlám Állam számos harcosa megkezdte visszaszivárgását Európába. Senki sem tudja pontosan, hány emberről van szó, de a becslések 25-30 ezer főre teszik őket, akik Líbián keresztül jönnének vissza Európába, vagy telepednének le Líbiában.
A német elhárítás bizonyára feszülten figyeli a fejleményeket, hiszen már csak az hiányozna, hogy az amúgy is megbillent kormányzású országra a terrorizmus egy új hulláma csapna le. Holott a trendek már így is elképesztőek a megbukott Willkommenskultur hazájában. Míg a német ügyészség 2013-ban egész évben 80 terrorizmussal összefüggő üggyel foglalkozott, idén október végéig ez a szám már elérte a 900-at.
Káncz Csaba jegyzete.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
