<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Erdogan drónjai Szíriában és Líbiában megváltoztatták a háború menetét, miközben a német védelmi minisztérium fegyveres drónok beszerzése mellett tör lándzsát. A RAND szerint viszont az autonóm fegyverrendszerek lecsökkentik a stratégiai stabilitást, mindezt egy olyan időszakban, amikor kimondottan feszültté vált a nagyhatalmak közötti viszony. Káncz Csaba jegyzete.

A robotika és a mesterséges intelligencia területének fejlődése az elmúlt években jelentős változásokat hozott az élet számos területén – de az egyik legmeghatározóbb változás a hadviselés területén következik be. A drónok technológiai sajátosságai (elsősorban pilóta nélküliségük) csökkentik a direkt fizikai veszélyt a támadó szempontjából, valamint csökkentik az esetleges sikertelen kimenetelű műveletekből fakadó politikai költségeket. A dróntámadások potenciális letagadhatóságának köszönhetően az eszközök alkalmazása a katonai konfliktusok „szürke zónájában” mozog. Mindezek lehetővé teszik a drónok aszimmetrikus jellegű alkalmazását, katonailag erősebb aktorokkal szemben is.

Átütő török sikerek

Az elmúlt egy évben jelentősen megszaporodott a drónok bevetése a háborús övezetekben. Különösen látványos példája volt ennek a 2019. szeptember 14-i támadás, amelynek során jemeni húszik – feltehetőleg iráni támogatással – mértek csapást szaúdi olajlétesítmények ellen. A törökországi drónprogram a 2000-es évek óta Erdogan elnök veje, Selçuk Bayraktar vezetésével valósult meg, a program 2014-ben a török hadsereg vásárlásaival nyert lendületet. Ankara a drónokat főként a PKK elleni küzdelemben, Szíriában és Líbiában vetette be hatékonyan, s mára a világon a 3. helyre emelkedett a drónt használó országok között. Napjainkban Törökország több országba, köztük Katarba, Tunéziába és Ukrajnába is exportál drónokat.

Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)

A török drónok Szíriában és Líbiában megváltoztatták a háború menetét, különösen Idlibben okoztak súlyos veszteségeket az Aszad-rezsimnek. A török drónok idlibi sikere hatására kényszerült Putyin elnök is tárgyalóasztalhoz ülni március 8-án. A líbiai fővárosban, Tripoliban és környékén folyó harcban a Nemzeti Egyezményes Kormány (GNA) a török drónok segítségével állította meg a kelet-líbiai katonai erők vezetőjét, Halifa Haftart, legyőzve az orosz Pantsir légvédelmi rendszerek ellenállását.

Párizs és Berlin lépései

A francia hadsereg tavaly decemberben telepített amerikai gyártmányú, lézer-irányítású rakétákkal felszerelt Reaper drónokat Nigerbe, Maliba és Burkina Faso-ba. Ezeket egyrészt Niger fővárosából (Niamey), másrészt egy dél-franciaországi légibázisról (Cognac – Châteaubernard) irányítják.

Németország eddig csak „Heron 1” típusú felderítő drónokat vetett be Afganisztánban és Maliban, de hétfőn a védelmi minisztérium – meghajolva a hadsereg akarata előtt – javasolta a fegyveres drónok beszerzését. Mivel az amerikai haderő célzott likvidálásai drónok által Pakisztánban, Afganisztánban, Szomáliában és Jemenben nemzetközi jogilag rendkívül vitatottak, ezért a német minisztérium szigorú szabályokat fektetett le. Ezek szerint a civil lakosság és a civil objektumok kárait a bevetés során minimálisra kell szorítani, amelynek megsértése büntetőeljárást von maga után.

Valóban, ezen a területen óriási verseny alakult ki a gyártók között és a Boeing, valamint az Ausztrál Királyi Légierő legújabb fejlesztése egészen új szintre emelheti a robotrepülők szerepét a légi fölény kialakításában. A Loyal Wingman, avagy "hűséges szárnysegéd" a mesterséges intelligenciának köszönhetően képes a pilóták által vezetett gépekkel kötelékben repülni, valamint önálló missziókra is bevethető. Egy pilóta által vezetett vadászgéphez akár 16 drónrepülő is csatlakozhat, amik nem csak a vadászpilótáknak nyújthatnak hathatós segítséget, de a támadások ellen jóval kiszolgáltatottabb repülőgépeknek is védelmet nyújthatnak, mint amilyen például az E-7A Wedgetail légtérellenőrző-repülőgép. Az ára 2 millió dollár körül mozog, ami azt jelenti, hogy a Loyal Wingman a több százmillió dolláros vadászgépekkel ellentétben alig drágább, mint egy Tomahawk rakéta, így különösebb fejfájás nélkül feláldozható, ha éppen arra van szükség.

Az árnyoldalak

A Pentagonhoz köthető RAND Corporation nevű agytröszt friss jelentésében mindenesetre figyelmeztet az árnyoldalakra. A RAND szerint az autonóm fegyverrendszerek lecsökkentik a stratégiai stabilitást, mindezt egy olyan időszakban, amikor kimondottan feszültté vált a nagyhatalmak közötti viszony. Különösen igaz ez Washington és Peking viszonylatára, ahol ezen a területen már kimondott fegyverkezési verseny alakult ki.

A civil ellenzők szerint a halálos autonóm fegyverek – melyek emberi beavatkozás nélkül is képesek a célpontok kiválasztására és megtámadására – hadrendbe állításával az államok átlépnek egy morális határt, mivel élet és halál kérdésében egy robot soha nem hozhat döntést, mert ez szembe menne az emberi méltósághoz és az élethez való joggal. Magyarország jelenleg részt vesz az úgynevezett „határőrizet célú autonóm robotrajok” kifejlesztésében, melyeket a déli határ őrzésénél vetnének be akár már 2021 végétől. A „Roborder” névre keresztelt határvédelmi rendszert az Európai Unió (EU) Horizon 2020 alapja támogatja, és hazánk mellett több tucat európai ország és szakmai, rendvédelmi szervezet is dolgozik rajta.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szerbiából kaphat ajánlatot Paks 2-re Orbán Viktor
Varga Szilveszter | 2021. október 17. 12:11
Az energiaválság volt az egyik fő témája annak az interjúnak, amelyet a szerb elnök péntek este adott a belgrádi Prva Televízónak. Aleksandar Vučić az interjú jelentős részét az energiaválságnak szentelte, ezzel kapcsolatban jelentette be, hogy Szerbia szeretne beszállni a Paks 2 atomerőmű megépítésébe. Ennek előzménye is volt: a szerb elnök a napokban arról beszélt, hogy Szerbia nem épít atomerőművet, mert nincs rá pénze - mutat rá a BALK.
Makro / Külgazdaság Várólistára kerülhetnek az új autót vásárlók
MTI | 2021. október 17. 10:40
Több mint 250 ezerrel kevesebb személyautót gyártanak az idén a chipek hiánya miatt Csehországban, ez a cseh autóipar számára mintegy 200 milliárd koronás (2800 milliárd forint) veszteséget jelent - közölte a cseh autóipari szövetség vasárnap.
Makro / Külgazdaság Káros és szembemegy Orbán Viktor „zöld” nyilatkozataival a belengetett reptérfejlesztési stratégia
Mester Nándor | 2021. október 17. 06:07
Több sebből vérzik az az elképzelés, hogy felpörgessék a vidéki légikikötők forgalmát. Az áruforgalmat inkább vasútra kellene terelni a szakértők szerint, a jóval nagyobb utasforgalomhoz több és jobb helyi turisztikai szolgáltatások szükségesek.
Makro / Külgazdaság Nemcsak Covid ellen kell oltani: 3,6 milliárdos vakcinaszerződést kötött az NNK
Privátbankár.hu | 2021. október 16. 17:33
Bár a hírek folyamát uralja a koronavírus és az ellene folytatott küzdelem, a háttérben más kórokozók ellen is harcolnia kell a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. 
Makro / Külgazdaság Megvan, ki vállalja a felelősséget a CDU kudarcáért
MTI | 2021. október 16. 15:32
Armin Laschet pártelnök kijelentette, hogy egyedül őt terheli felelősség azért, hogy a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) több mint hét évtizedes fennállása leggyengébb eredményét érte el a szeptember végi németországi parlamenti választásokon.
Makro / Külgazdaság Először 1000 felett az elhunytak napi száma Oroszországban
MTI | 2021. október 16. 13:45
Oroszországban az elmúlt 24 órában a koronavírus-járvány kezdete óta először haladta meg az ezret a fertőzés nyomán kialakult Covid-19 betegségben elhunytak száma - közölte szombaton a szövetségi operatív törzs.
Makro / Külgazdaság 48 milliárdért húztak be közbeszerzést Mészáros Lőrincék
Székely Sarolta | 2021. október 16. 12:20
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda tendereit győzőtt a Mészáros Lőrincék vezette konzorcium. Észak-Magyarországon kaptak munkákat. 
Makro / Külgazdaság Ellenzékbe vonul Andrej Babis
Privátbankár.hu | 2021. október 16. 09:20
Andrej Babis cseh kormányfő pénteken bejelentette: nem fogja elfogadni Milos Zeman köztársasági elnök megbízatását a kormányalakításra, és az általa vezetett ANO mozgalom, amely elveszítette a hétvégi képviselőházi választásokat, ellenzékbe vonul.
Makro / Külgazdaság Komor hangulatban az amerikaiak – az elemzők sem erre számítottak
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 15. 17:32
Némileg romlott a fogyasztói hangulat októberben az Egyesült Államokban a Michigan egyetem felmérése szerint, miközben a szakértők javulást vártak.
Makro / Külgazdaság Közelebb araszolt a kancellársághoz Olaf Scholz
MTI | 2021. október 15. 16:58
Eredményesek voltak az előzetes egyeztetések, elkezdődhetnek a konkrét koalíciós tárgyalások a német szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok között.
hírlevél
depositphotos