BUX
34 620.25
-0.21%
-71.00
OTP
10 260.00
-1.25%
-130.00
MOL
1 722.00
+0.29%
+5.00
RICHTER
6 835.00
+0.89%
+60.00
MTELEKOM
367.00
-0.14%
+0.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2020. július 8. 10:28

Erdogan drónjai Szíriában és Líbiában megváltoztatták a háború menetét, miközben a német védelmi minisztérium fegyveres drónok beszerzése mellett tör lándzsát. A RAND szerint viszont az autonóm fegyverrendszerek lecsökkentik a stratégiai stabilitást, mindezt egy olyan időszakban, amikor kimondottan feszültté vált a nagyhatalmak közötti viszony. Káncz Csaba jegyzete.

A robotika és a mesterséges intelligencia területének fejlődése az elmúlt években jelentős változásokat hozott az élet számos területén – de az egyik legmeghatározóbb változás a hadviselés területén következik be. A drónok technológiai sajátosságai (elsősorban pilóta nélküliségük) csökkentik a direkt fizikai veszélyt a támadó szempontjából, valamint csökkentik az esetleges sikertelen kimenetelű műveletekből fakadó politikai költségeket. A dróntámadások potenciális letagadhatóságának köszönhetően az eszközök alkalmazása a katonai konfliktusok „szürke zónájában” mozog. Mindezek lehetővé teszik a drónok aszimmetrikus jellegű alkalmazását, katonailag erősebb aktorokkal szemben is.

Átütő török sikerek

Az elmúlt egy évben jelentősen megszaporodott a drónok bevetése a háborús övezetekben. Különösen látványos példája volt ennek a 2019. szeptember 14-i támadás, amelynek során jemeni húszik – feltehetőleg iráni támogatással – mértek csapást szaúdi olajlétesítmények ellen. A törökországi drónprogram a 2000-es évek óta Erdogan elnök veje, Selçuk Bayraktar vezetésével valósult meg, a program 2014-ben a török hadsereg vásárlásaival nyert lendületet. Ankara a drónokat főként a PKK elleni küzdelemben, Szíriában és Líbiában vetette be hatékonyan, s mára a világon a 3. helyre emelkedett a drónt használó országok között. Napjainkban Törökország több országba, köztük Katarba, Tunéziába és Ukrajnába is exportál drónokat.

Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP) Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)

A török drónok Szíriában és Líbiában megváltoztatták a háború menetét, különösen Idlibben okoztak súlyos veszteségeket az Aszad-rezsimnek. A török drónok idlibi sikere hatására kényszerült Putyin elnök is tárgyalóasztalhoz ülni március 8-án. A líbiai fővárosban, Tripoliban és környékén folyó harcban a Nemzeti Egyezményes Kormány (GNA) a török drónok segítségével állította meg a kelet-líbiai katonai erők vezetőjét, Halifa Haftart, legyőzve az orosz Pantsir légvédelmi rendszerek ellenállását.

Párizs és Berlin lépései

A francia hadsereg tavaly decemberben telepített amerikai gyártmányú, lézer-irányítású rakétákkal felszerelt Reaper drónokat Nigerbe, Maliba és Burkina Faso-ba. Ezeket egyrészt Niger fővárosából (Niamey), másrészt egy dél-franciaországi légibázisról (Cognac – Châteaubernard) irányítják.

Németország eddig csak „Heron 1” típusú felderítő drónokat vetett be Afganisztánban és Maliban, de hétfőn a védelmi minisztérium – meghajolva a hadsereg akarata előtt – javasolta a fegyveres drónok beszerzését. Mivel az amerikai haderő célzott likvidálásai drónok által Pakisztánban, Afganisztánban, Szomáliában és Jemenben nemzetközi jogilag rendkívül vitatottak, ezért a német minisztérium szigorú szabályokat fektetett le. Ezek szerint a civil lakosság és a civil objektumok kárait a bevetés során minimálisra kell szorítani, amelynek megsértése büntetőeljárást von maga után.

Valóban, ezen a területen óriási verseny alakult ki a gyártók között és a Boeing, valamint az Ausztrál Királyi Légierő legújabb fejlesztése egészen új szintre emelheti a robotrepülők szerepét a légi fölény kialakításában. A Loyal Wingman, avagy "hűséges szárnysegéd" a mesterséges intelligenciának köszönhetően képes a pilóták által vezetett gépekkel kötelékben repülni, valamint önálló missziókra is bevethető. Egy pilóta által vezetett vadászgéphez akár 16 drónrepülő is csatlakozhat, amik nem csak a vadászpilótáknak nyújthatnak hathatós segítséget, de a támadások ellen jóval kiszolgáltatottabb repülőgépeknek is védelmet nyújthatnak, mint amilyen például az E-7A Wedgetail légtérellenőrző-repülőgép. Az ára 2 millió dollár körül mozog, ami azt jelenti, hogy a Loyal Wingman a több százmillió dolláros vadászgépekkel ellentétben alig drágább, mint egy Tomahawk rakéta, így különösebb fejfájás nélkül feláldozható, ha éppen arra van szükség.

Az árnyoldalak

A Pentagonhoz köthető RAND Corporation nevű agytröszt friss jelentésében mindenesetre figyelmeztet az árnyoldalakra. A RAND szerint az autonóm fegyverrendszerek lecsökkentik a stratégiai stabilitást, mindezt egy olyan időszakban, amikor kimondottan feszültté vált a nagyhatalmak közötti viszony. Különösen igaz ez Washington és Peking viszonylatára, ahol ezen a területen már kimondott fegyverkezési verseny alakult ki.

A civil ellenzők szerint a halálos autonóm fegyverek – melyek emberi beavatkozás nélkül is képesek a célpontok kiválasztására és megtámadására – hadrendbe állításával az államok átlépnek egy morális határt, mivel élet és halál kérdésében egy robot soha nem hozhat döntést, mert ez szembe menne az emberi méltósághoz és az élethez való joggal. Magyarország jelenleg részt vesz az úgynevezett „határőrizet célú autonóm robotrajok” kifejlesztésében, melyeket a déli határ őrzésénél vetnének be akár már 2021 végétől. A „Roborder” névre keresztelt határvédelmi rendszert az Európai Unió (EU) Horizon 2020 alapja támogatja, és hazánk mellett több tucat európai ország és szakmai, rendvédelmi szervezet is dolgozik rajta.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360 és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Az Erste Bank személyi kölcsöne 32 229 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 721 forint a havi törlesztőrészlet. A Cetelemnél az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 513 Ft, míg a Raiffeisen Banknál 28 410 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 35 631 Ft. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság 80 milliárdos lyukat üt az államkasszán a fesztiválok elmaradása
MTI | 2020. augusztus 3. 10:14
A magyar fesztiválipar áfacsökkentéssel, támogatással élne túl.
Makro / Külgazdaság Már több mint 18 millió koronavírus-fertőzöttet azonosítottak globálisan
MTI | 2020. augusztus 3. 10:05
A halálos áldozatok száma átlépte a 688 ezret.
Makro / Külgazdaság 101 ezren diplomáztak le eddig a koronavírusnak köszönhetően
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 3. 09:38
Ennyi beragadt diplomát adtak ki a nyelvvizsgamentesség bevezetése óta.
Makro / Külgazdaság Valami megmozdult a magyar gazdaságban
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 3. 09:04
Az elmúlt hónapok erős pesszimizmusa után a júliusi Beszerzési Menedzserindex minimális élénkülést mutat. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által számolt index azt jelzi, hogy a mélyponton átlendültünk, de az érték alulmúlja az elmúlt évi számot és a korábbi három év átlagát is.
Makro / Külgazdaság Veszélyek leselkednek a magyar hajósokra, mutatjuk a helyszíneket
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 2. 15:55
Több sósvizen komoly veszélyek fenyegetik a hajósokat, növekszik az incidensek száma a tengereken. Ám jó hír, hogy tavaly ötödével kevesebb nagy vizijárműről kellett azt a jelentést írni, hogy odaveszett.
Makro / Külgazdaság Erre készüljön, ha jön a járvány második hulláma
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 2. 11:52
Az első hullám több mint két hónapig ejtette foglyul az országot. Jelentős gazdasági sebeket ejtett, akárcsak a legtöbb európai államban. Sok környező országban szigorításokat léptettek életbe, nálunk épp a héten közölte a kormány, hogy érvényben maradnak a korlátozások. Megnéztük, hogy milyen kockázatokat látni most.
Makro / Külgazdaság Végül az oroszok nyerik az oltóanyag-háborút?
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 2. 11:14
Moszkva októberre ígéri a tömeges oltás elkezdését. Oroszországban magas a fertőzöttek száma, de a vírus terjedésének rátája már stabilan a kritikus 1-es szint alatt van. Oroszország a negyedik helyen áll a világon a koronavírus-fertőzöttek számát tekintve. A hackereknek is van ebben szerepe?
Makro / Külgazdaság Csak 9 új fertőzött volt Magyarországon és nem halt meg senki
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 2. 09:53
Az előző napoknál jóval alacsonyabb számú, kilenc új koronavírus-fertőzöttet találtak Magyarországon. Jelentősen csökkent az aktív fertőzöttek száma, sokan meggyógyultak.
Makro / Külgazdaság A koronavírus-segély lustává tesz? Zsákutcában az új mentőcsomag
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 2. 09:10
A Kongresszus és a Fehér Ház tárgyalásai a koronavírus hatásait enyhíteni hivatott újabb törvényjavaslatról zsákutcában vannak. A republikánus szenátorok szerint a 600 dolláros kifizetések arra ösztönzik az embereket, hogy otthon maradjanak és ne térjenek vissza a munkába.
Makro / Külgazdaság Román osztogatás: brutálisan emelik a családi pótlékot
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 1. 15:49
Húsz százalék plusz minden félévben. Ja, idén választások lesznek.
Friss
hírlevél