Kiközösítés

Katart a múlt héten kiáltotta ki főbűnösnek négy ország: Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok és Egyiptom, miután az amerikai elnök Szaúd-Arábiában tett látogatásán felszólította az egész környéket, hogy üldözzék a terrorizmust és annak finanszírozását. A négy ország célpontként megtalálta Katart, és nekiestek, lezárva határát, kitiltva polgárait és repülőit, valósággal blokád alá vonták, mivel szerintük támogatja a terrorizmust.

Katar korábban arab szomszédaitól importált élelmiszert, de a bojkott miatt most Törökországtól és Irántól próbál élelmiszert és ivóvizet vásárolni. Katar egy kis területű, kőolaj-, és földgázexportáló ország, melynek 2,7 millió lakosából csak minden tizedik „bennszülött”, a többiek vendégmunkások. Törökország szerint a szankciók leginkább a lakosságot sújtják, és már önmagában ezért értelmetlenek.

Követelések

A Katart kiközösítő államok hivatalosan nem fogalmazták meg az országgal szembeni követeléseiket, de a Reuters szerint kering egy lista, amelyen a következők szerepelnek: az Iránnal való diplomáciai kapcsolatok szigorítása, a palesztin Hamasz csoport és az egyiptomi Muszlim Testvériség minden tagjának kiutasítása, a Hamasz tagok minden bankszámlájának bezárása, terrorszervezetek támogatásának beszüntetése (ezeken nem tudni, kit értenek), és az egyiptomi ügyekbe való mindenféle beavatkozás felfüggesztése. Egyes vélemények szerint a katari Al Jazeera tévé adásainak megszüntetése is a követelmények közt szerepel.

Álláspontok

A szaúdi külügyminiszter Washingtonban valamivel békülékenyebb hangot ütött meg amikor az amerikai külügyminiszterrel beszélt, mondván, országa kész élelmiszert és gyógyszert küldeni Katar számára. A négy ország által életbe léptetett intézkedés szerinte nem blokád, csak bojkott, hisz nem akadályozzák, hogy egyes emberek átlépjék a határt, mivel nem akarják, hogy családok maradjanak szétszakítva a határ két oldalán. Az Emirátusok azonban továbbra is a legkeményebb állásponton van, mondván, a katari főváros az extrémizmus pénzügyi, ideológiai és médiaközpontja.

A katari külügyminiszter úgy reagált, hogy nem érti, miért estek neki országának a szomszédos arab államok. Tagadta, hogy országa olyan szervezeteket támogatna, mint a Muszlim Testvériség, vagy hogy szoros kapcsolata lenne ősellenségükkel, Iránnal.

Nem akárkik üzemeltetnek támaszpontot

Törökország 2014-ben katonai bázist létesített Kataron, ahová most erősítést akar küldeni. Ez Törökország számára regionális hatalmának növelését jelentheti, ugyanakkor miután NATO tagállamról van szó, ezt nem nagyon hagyhatják figyelmen kívül a bojkottálók. Amerika is komoly katonai bázist üzemeltet Katar területén, ahol 11 ezer amerikai, és az Iszlám Állam elleni harcban vele szövetséges koalíciós országokból származó katonák tartózkodnak, valamint onnan indítják az Iszlám Állam elleni légicsapások egy részét.

Szellemet a palackba

Oroszország is nyilatkozott az ügyben: a Kreml szerint Putyin elnök telefonon beszélt a szaúdi királlyal, és azt a véleményét hangoztatta, hogy ez a válság nem segíti a szíriai rendezésre irányuló erőfeszítéseket vagy a terrorizmus elleni harcot. Úgy tűnik, ez a hirtelen jött válság senkinek sem tetszik, de nehéz visszatuszkolni a szellemet a palackba, melyet az amerikai elnök eresztett ki nem túl átgondolt, harcias felhívásával.