|
| Erdogan török elnök |
Szíria keleti részében a végjátékba fordult a regionális és globális szereplők játszmája. Márpedig a végeredmény fogja eldönteni nemcsak az ország jövőbeli rendjét, de évtizedekre kihatóan a regionális hatalmi viszonyokat is. Most tehát a kisebb és nagyobb játékosok egymás torkának estek, hogy rendezzék össze nem illő stratégiai céljaikat.
A török-amerikai érdekellentét
Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy szerdára virradó éjjel a török hadsereg kurd állásokat bombázott Szíriában és Erdogan elnök még Washingtont is megfenyegette. Már egy hete megjelentek a képes beszámolók a török sajtóban, amelyek igazolják, hogy Ankara katonai egységeket küld Szíria irányába. A törökök tavaly augusztusban egyszer már behatoltak Szíriába és a jelek szerint most újra belépnek a szír erőszak-spirálba. Ankara meg akarja akadályozni, hogy a kurd csapatok Szíriában egyesíthessék erőiket. Igen ám, de ezek az erők Washington legfőbb szövetségesei a térségben és a múlt hónapban a törökök megdöbbenésére még fegyvereket is szállított számukra a Pentagon.
|
| Káncz Csaba |
Trump célja, hogy a kurdoknak autonómiát harcoljon ki Szíriában - egy rémálom a törököknek - és ezzel sakkban tudja majd tartani mind Ankarát, mind Damaszkuszt, mind Teheránt. Erdogan is megrakta tétjeit és kijelentette, hogy soha nem fogja megengedni egy kurd államocska létrejöttét Észak-Szíriában. Ankara idegeit az is borzolja, hogy a szomszédos Irakban a kurd területen szeptember 25-én függetlenségi népszavazást tartanak.
A kurdok jelenleg négy, országhatárokkal elválasztott területen élnek: Szíriában, Irakban, Iránban és Törökországban, ezek közül Irakban és Szíriában a háború alatt lényegében autonómak lettek. Ha Irakban is függetlenednének, akkor a törökországi szakadár kurdok helyzete is prominensebbé válna.
Az Irán által támogatott erők is beleadnak apait-anyait ezekben a hetekben. Irán célja, hogy Teherán, Bagdad, Damaszkusz és Bejrút között meglegyen az összekötő tengely – amelyet pedig Washington akar minden erővel megakadályozni. Amikor az iráni erők június 18-án első alkalommal támadták rakétákkal az Iszlám Állam állásait Szíria keleti részén, az több megfigyelő szerint Washingtonnak is figyelmeztetésül szánta Teherán.
Ankara óvja a szaúdiakat
Nos, ha mindez nem lenne elég a megtépázott szövetű régiónak, akkor jövő hétfőn ráadásul lejár Szaúd-Arábia és szövetségeseinek 13 pontos ultimátuma Katar számára, amelynek keretében gyakorlatilag vazallus státuszba kényszerítenék a törpeállamot. A hadüzenettel felérő ultimátum olyannyira arcátlan, hogy még Washingtonban is nyílt perpatvarhoz vezetett. Míg Trump és köre továbbra is teljes vállszélességgel áll Rijád mögött, a külügyminisztérium és a Pentagon más prioritásokkal rendelkezik és ennek jeleként ez utóbbi ebben a hónapban jóváhagyott egy 12 milliárd dolláros fegyverszállítást Katar számára.
A szaúdi provokáció ahelyett, hogy összekovácsolta volna a régiós játékosokat, éppenséggel összehozta Iránt és Törökországot egy platformra. Noha Szaúd-Arábia nem deklarált katonai fenyegetést Katarral szemben, ha hétfőn nem tartja fönn, vagy eszkalálja tovább a feszültséget, akkor az politikai válságot idéz elő Rijádban. A török elnök mindenesetre kijelentette, hogy az ultimátum ellentétes a nemzetközi joggal és esze ágában sincsen visszavonni katonáit Katarból.
Káncz Csaba jegyzete
Nem várt sokat az elnök. 
