David Altig elmondta, hogy az első negyedévben csökkent a munkanélküliség az Egyesült Államokban és ez a tendencia lassan, de biztosan folytatódni látszik a következő hónapokban is. Az inflációt illetően véleménye szerint a jelenlegi adatokból kiindulva hosszabb távon mégsem látszanak a komolyabb infláció kialakulásának jelei. Hozzátette, hogy mindezt figyelembe véve döntött úgy a Nyílt Piaci Bizottság, hogy nem szabad az alapkamathoz nyúlni, történelmi mélyponton, nulla és negyed százalék között kell hagyni, nem csak most, hanem még legalább két éven át.
Szükségtelen a Fed további beavatkozása
A szakember szükségtelennek tartja hogy a szövetségi bank, amely három év alatt két és fél ezer milliárd dollárt fecskendezett be a gazdaságba, további, szinte ingyen pénzekkel öntse el a gazdasági szereplőket, mert ez már tényleg erősen fokozná az inflációs veszélyt, és olyan üzenetet közvetítene a piacok számára, hogy a Fed drámaian rossznak tartja a gazdasági helyzetet, ami pedig riadalmat keltene.
David Altig a német recepttel kapcsolatban elmondta: nyilvánvaló, hogy az államok adóssághegyei kolosszális problémát jelentenek, amiknek a lebontásához hozzá kell látni. Ugyanakkor véleménye szerint Európának figyelembe kellene vennie, hogy az adósság nem önmagában véve probléma, a gazdaság teljesítményéhez kell azt viszonyítani. A nagy adósságleépítési, költségvetés rendbetételi igyekezet közepette egy sor európai kormány olyan intézkedéseket foganatosít, amik egyenesen csökkentik a GDP növekedésének esélyeit, és tartósítják a recesszió negatív következményeit.
Európának a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre is ügyelnie kellene
Véleménye szerin az európaiak ugyancsak nem megfelelően veszik figyelembe azt, hogy ha a megszorító intézkedéseket olyankor foganatosítják, amikor eleve nagy, évtizedek óta szinte talán a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, és mindeközben stagnálnak vagy csökkennek a bérek, akkor mindennek beláthatatlanul súlyosak is lehetnek a szociális és politikai következményei.
A szakértő Európának azt tanácsolja, hogy ugyanazzal az erővel, ahogy a költségvetési hiányok mindenáron való lefaragására törekszik, koncentráljon a gazdasági növekedésre és a munkanélküliség csökkentésére. A szakértő úgy véli, hogy egyelőre csak azokhoz a költségvetési kiadásokhoz kellene a lehető legszigorúbban hozzányúlni, amelyek nem szolgálják, vagy még gátolják is a növekedést. Azokat a kiadásokat viszont jelenleg nem kellene kurtítani, sőt inkább bővíteni kellene, amelyek segítik mind a gazdaság bővülését, mind a munkanélküliek számának csökkenését.
Altig összességében úgy véli, hogy az Egyesült Államok jobb bőrben van, mint az Európai Unió. Hozzátette, hogy a gazdasági dinamikát tekintve Amerika lekörözte Európát, melynek az amerikai dollár euróval szembeni erősödése lehet majd az egyik bizonyítéka.
Viszlát középosztály
Véleménye szerint ellentétben a korábbi válságokból való fellendülési időszakokkal az átlagos vagy az átlagosnál valamivel magasabb képzettséget igénylő területeken nem bővültek a munkahelyek, miközben a foglalkoztatottság egészét tekintve persze javult a helyzet. Kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint minden egyes olyan alapvető gazdasági szektorban, ahol a dolgozók egy részét válságok idején rutinszerűen elbocsátják, a fellendülési periódusban újabban mindig kevesebb embert vesznek vissza, mint amennyit leépítettek.
A fellendülésből nem a fehér gallérosok profitálnak
A kutató szerint mindebből az következik, hogy egyre dinamikusabban polarizálódik a munkaerőpiac. Kiemelte, hogy a válság közepette természetesen százezrével rúgták ki az embereket a „fehér galléros” szakmákból, 2009 óta azonban egy sor gazdasági adat kimutatta, hogy a fellendülés időszakát élik Amerikában. Csakhogy kimutatható az is, hogy ebből csak az a munkaerő profitál, amelynek tevékenységét nem befolyásolja a technológiai forradalom, vagyis azokról a nagyon alulfizetett kétkezi munkát végzőkről és a technológiai forradalom fejlődését kreativitásukkal elősegítőkről beszélhetünk.
David Altig elmondta, hogy egyre komolyabb emberi drámák keletkeznek abból, hogy a középosztály egyre nagyobb hányada csúszik lefelé, a biztos közelmúltból a kevésbé biztos jelenbe és a bizonytalan jövőbe. Véleménye szerint jelenleg benne vagyunk egy nagyon összetett globális válságban, s közben ugyanakkor félelmetes ütemben gyorsul a technológiai forradalom, a termelésnek az eddig igen magas képzettséghez, és emberi profizmushoz kapcsolódó területeit egymás után foglalják el gépek, digitalizált, immár kreativitásra is képes technológiák.
Krasznahorkai László Nobel-díjas magyar író kedden Berlinben átvette a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztjét a csillaggal kitüntetést. 
