A Hungarian Business Leaders Forum kerekasztal-beszélgetésén Irina Ivascsenko kijelentette, hogy az IMF szakértői nemcsak most, hanem közép- és hosszú távon is aggódnak a magyar növekedés miatt, mert annak hiánya ördögi kört teremthet, ami a GDP-arányos adósságszintre is hatással van. "Nem tragikus a helyzet, de nagyon nehéz" - tette hozzá. Az IMF magyarországi képviselője kiemelte: a kockázati megítélés és a likviditási helyzet jelentős nemzetközi javulása ellenére továbbra is volatilis a világpiaci környezet. Figyelmeztetett: az olyan kis, nyitott országok, mint Magyarország, amelyeknek évről évre jelentős finanszírozási szükségletük van, ki vannak téve a befektetői hangulatban bekövetkező hirtelen változásoknak.
Az első Széll Kálmán terv jó volt
Ivascsenko leszögezte: az IMF-nek egyáltalán nincs problémája a költségvetési konszolidáció méretével, és teljesen támogatja a kormány elkötelezettségét a 3 százalék alatti hiány megtartása mellett. "Ez nagyon jó és nagyon fontos" - tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem az a kérdés, hogy mennyi a hiány, hanem, hogy miként érik azt el, hiszen jelenleg nagyon kevés mozgástér van a költségvetésben.
Az első Széll Kálmán-terv pozitív példájára utalva úgy fogalmazott: a kiadásokon és adóstruktúrán kell dolgozni, hogy a kormánynak ne kelljen új intézkedéseket kitalálnia, amikor világossá válik, hogy nem teljesül a hiánycél. "Nemcsak a nemzetgazdasági miniszternek és a minisztériumi szakértőknek okoz fejfájást, ha folyamatosan ki kell igazítani, hanem a gazdaság többi szereplőjének is" - mondta Ivascsenko.
2012-ben jó néhány ilyen intézkedéscsomag volt, amelyek megnehezítették a hosszú távú tervezést. Ami kell a jelenleg rendkívül alacsony, 1-1,5 százalékos potenciális növekedési ütem emeléséhez, az a hosszú távú tervezés. Az IMF magyarországi képviselője szerint ha megszűnik ez a bizonytalanság, akkor az költséghatékony módon járul hozzá a növekedéshez és a bizalom helyreállításához.
Picit beszólt a Merril Lynch
A kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Raffaella Tenconi, a Bank of America Merril Lynch elemzője, aki azt mondta, hogy a hitelezés beindítása szempontjából Magyarország egy-másfél évre van attól a "varázslatos pillanattól", ahol már a mélypontról elindulhat a hitelállomány bővülése. Kifejtette: a kormány - sokat vitatott - intézkedése kétségkívül hozzájárult a devizahitel-állomány csökkentéséhez és a bankok hitel-betét aránya a korábbi 140 százalékról immár 100 százalékra csökkent. Mint mondta, ázsiai példák mutatják, hogy addig nem indul be a hitelezés, amíg ez az arány el nem éri a 70-80 százalékot. Tenconi szerint Magyarországnak az elmúlt évben volt egy de facto IMF-programja, hiszen az Európai Bizottság ragaszkodott az alacsony hiányszint betartásához, és a bőséges piaci likviditás biztosította az ország finanszírozását.
Timothy Ash: be kéne már fejezni a gazdasági szabadságharcot
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének elemzője azt emelte ki, hogy a kormány reform elkötelezettségének legjobb horgonya egy IMF-megállapodás lenne, annak ellenére, hogy Magyarországnak sohasem volt szüksége a Valutaalap pénzére. Hozzátette: a jelenlegi kormány a valódi gazdasági problémákat próbálja kezelni, de amit tesz, az nem működik. "Ekkor kell egy B-terv az üzleti bizalom javítására, és erre jó lehet egy IMF-program".
A szakértő szerint szerint nem kellene sok ahhoz, hogy Magyarországon a dolgok megforduljanak, hiszen a gazdaságnak vannak erősségei. Példaként említette, hogy pozitív a folyó fizetési mérleg és jó hagyományai vannak a külföldi működőtőke beáramlásának. Amellett érvelt, hogy a kormány kössön békét a külföldi vállalkozásokkal és bankokkal. "Mindenki elkövet hibákat, például a bankok is devizahiteleket folyósítottak, de meg kell húzni a választóvonalat" - tette hozzá.
Nomura: meg kellene simogatni a külföldi befektetőket
A Nomura elemzője szerint a magyar gazdaság szempontjából minden "a bizalomról, nyitottságról, transzparenciáról és a potenciális növekedési ütemről szól". Kiemelte: a bizonytalanság megszüntetéséhez "a miniszternek csak ki kellene mennie Londonba köszönni a befektetőknek", ami nem történt meg 2010 óta. A szakember szerint teljesen irreális a kormány erre az évre vonatkozó 0,9 százalékos növekedési célja. Azt kell mondani, hogy nulla százalék lesz a növekedés és egy nagy lépéssel kiigazítani a költségvetést - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy így akár az év végén pozitív meglepetésnek lehetne örülni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2116,71 pontos, 1,4 százalékos csökkenéssel, 149 155,36 ponton zárt hétfőn.
