A legjobbak
A teljesen megújulókra támaszkodó városok között van olyan, ahol természetesnek is tűnik a helyzet: ilyen Izland fővárosa, Reykjavik és a svájci Basel. Reykjavik teljes egészében vízenergiából és geotermikus energiából látja el magát, ami érthető, mivel ezek bőségesen rendelkezésre állnak Izlandon, a lakosságszám pedig kicsi. Svájcban, az alpesi országban ugyancsak bőségesen rendelkezésre áll a vízenergia, itt azonban már több forrásból is merítenek, köztük a szélenergiából.
A CDP nevű szervezet, melyre a CNBC hivatkozik, még az amerikai Vermont államban található Burlington városát említi meg, amely az Egyesült Államokban az első, csak megújuló energiát felhasználó város lett. Itt szerepet kap a biomassza, a vízenergia, a szélenergia és a napenergia egyaránt (a biomassza ugyan az égetés által széndioxidot termel, de abból indul ki a tudomány, hogy csak azt a növényzetet égetjük el, ami utána visszanő, így nem keletkezik széndioxid többlet).
Az említett városok mellett van néhány meglepetés is, ilyenek Etiópia fővárosa, Addisz Abeba, Európában Szlovénia fővárosa, Ljubljana, az olaszországi Bolzano, vagy a brazil Salvador. Sok, kevéssé ismert város van még Brazíliában, de akadnak Ecuador területén is (köztük a főváros is), itt azonban érthető a helyzet, mivel az Andok csúcsai közt, az Amazonas forrásvidéken szinte korlátlan a vízenergia mennyisége.
Még Erdélyben is
A legalább 70 százalékban megújulót használó városok közül a legfontosabbak Seattle, Washington, Vancouver, Oslo, valamint, amit kevésbé gondoltunk volna, a kenyai Nairobi. Kifejezett érdekesség a listán Gyulafehérvár Erdélyben, Brazíliaváros, az ország azonos nevű fővárosa, Dar es Salaam, Tanzánia fővárosa és Harare, Zimbabwe fővárosa. Az új-zélandi és kanadai városok sokasága nem meglepő, ahogy a svájciaké sem, viszont az, hogy a városok majdnem fele a 210 millió lakosú Brazíliában található, érdekes és egyben igen biztató tény. A megújuló energia tehát nem csak a gazdag vagy hegyes és egyben csapadékos országok, városok kiváltsága.
A városokon múlik
A városok megújuló energiára való átállása azért különösen fontos, mert jelenleg a városoknak köszönhető az energiatermeléshez kapcsolódó széndioxid kibocsátás 70 százaléka. Sok város elkötelezte már magát, hogy átállnak a megújulókra: Amerikában 58 ilyen van, köztük Atlanta és San Diego. Nagy-Britanniában 80 kisebb nagyobb település jelezte ezt a szándékát, köztük Manchester, Birmingham és Glasgow, az egykori szénre épülő városok, de csak hosszabb, 2050-es határidővel.
A megújuló energia már nem luxus: tavaly már 30 országban számított a legolcsóbb energiaforrásnak, a számítások szerint 2-3 év múlva már általában is olcsóbb lesz, mint a fosszilis energia. A megvizsgált városok közül egyébként 275 használt vízenergiát, 189 szélenergiát, 184 napenergiát, 164 biomasszát és 65 támaszkodott a geotermikus energiára.
Honi helyzet
Nálunk nem tudni, mikor tör előre az iparág, bár miután az ország áramtermelésének a tervek szerint hosszabb távon is nagyjából felét az atomenergia adja, kisebb lehet a hajtóerő. Nem mutatna viszont az sem rosszul, ha közel a fele megújuló lenne (nagy, Elon Musk-féle akkumulátortelepekkel), a fele atom, a széndioxid-kibocsátás mindenesetre elenyészőre csökkenne. Jelenleg viszont 15 százalékos terv van 2020-ra, és ennek nagyobb része is biomassza és biogáz, így a helyzet egyelőre nem túl reménykeltő.
Teljes egészében orosz ellenőrzés alatt áll a Harkiv megyei Kupjanszk. 
