A G7-csoport idei német elnöksége által szervezett csúcstalálkozóra június 26. és 28. között kerül sor a bajorországi Schloss Elmauban. A csúcstalálkozó hét munkaülésén a résztvevők fajsúlyos témákat fognak megtárgyalni: globális gazdaság, a fejlődő országokkal kialakított partnerségek, kül- és biztonságpolitika, fenntarthatóság, élelmezésbiztonság, multilateralizmus és digitális átállás.
Peking fenyeget
A kínai kommunista párt szócsöve pénteki szerkesztőségi állásfoglalásában méltatta az aznap véget ért BRICS csúcsot, egyben éles kritikával illette a ma kezdődő G7 csúcstalálkozót. A lap szerint: „Az Egyesült Államok és a Nyugat kis köröket alkot, falakat épít és hierarchikus táborokat hoz létre, míg a feltörekvő és fejlődő országok aktívan szorgalmazzák a valódi multilateralizmus, a nyitottság és befogadás gyakorlatát, valamint az együttműködést és a mindenki számára előnyös eredményeket.”
A befolyásos lap cikke drámai felütéssel zárul: „A világ ismét válaszúthoz érkezett. Béke vagy háború? Reméljük, hogy a közelgő G7- és NATO-csúcs nem riasztja el a világot.”
A gazdasági NATO
A G7-államok közös gazdasági intézkedéseiről szóló vita kiemelt prioritást élvez a csúcstalálkozón. Liz Truss brit külügyminiszter a közelmúltban „gazdasági NATO-nak” nevezte az egyesülést, amelynek „együtt meg kell védenie jólétünket”. Ezt szem előtt tartva a hét állam- és kormányfő kiemelten foglalkozik az energiaellátással, amely az Oroszország elleni nyugati gazdasági háború következtében most súlyos kihívásokkal küzd.
Európa komoly földgázhiánnyal nézhet szembe, ami károsíthatja többek között a német ipart. Az Egyesült Államokban rekordszinten vannak a benzinárak, ami tovább rontja a kormányzó demokrata amúgy is borús kilátásait a novemberi félidős választásokon. Washington attól tart, hogy az EU legutóbbi szankciós csomagja, amely megtiltja az orosz olajszállítmányok biztosítását, hamarosan még magasabbra tolhatják az árakat. Ezért a G7-csúcstalálkozót alternatívák előmozdítására kívánják a résztvevők felhasználni.
Az orosz olaj legmagasabb áráról vagy behozatali vámjáról már előzetesen vita folyt. A javaslatok ellentmondásosak, nem utolsósorban azért, mert nem világos, hogyan fognak működni, vagy ténylegesen árcsökkentést eredményeznek-e.
A vendégek más úton járnak
Berlin öt vendégország állam- és kormányfőjét hívta meg Elmauba, hogy szilárdabban a G7 oldalára állítsa őket a Moszkva elleni hatalmi harcban. Meghívást kapott például India, amely a háború kezdete óta masszívan növelte (diszkontált árú) olajimportját Oroszországból, és célja az indiai-orosz gazdasági kapcsolatok elmélyítése.
A nyugati hatalmak átütő erőfeszítései, hogy megakadályozzák Új-Delhit ebben, eddig kudarcot vallottak. Berlin Dél-Afrikát és Szenegált is felkérte, hogy jöjjenek el Elmauba. Olaf Scholz kancellár május végén Dakarban tett látogatása során Szenegál elnöke, Macky Sall bejelentette, hogy az Afrikai Unió vezetőjeként Oroszország elszigetelése helyett Szocsiba utazik, ahol kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tárgyal.
Útban Oroszország felé
A tárgyalások után Sall a nyugati szankciók feloldását szorgalmazta ahelyett, hogy csatlakozott volna hozzájuk, mivel szerinte azok akadályozzák az orosz gabona és orosz műtrágya exportját, és ezzel veszélyeztetik a globális élelmiszerellátást. Indonézia, a negyedik G7 vendégország Elmauban, időközben szintén csatlakozott ehhez a vonalhoz, és most szintén a büntetőintézkedések enyhítését szorgalmazza.
Az egyelőre bizonytalan, hogy Joko Widodo indonéz elnök hivatalosan is felhívja-e ezek eltörlésére vagy legalább enyhítésére a G7 vezetőit a csúcstalálkozón. Az viszont biztos, hogy a találkozó után Oroszországba utazik, és ott tárgyal Putyin elnökkel. Az elmúlt hetekben és hónapokban a G20 jelenlegi elnökeként a G7-ek hatalmas nyomást gyakoroltak rá, hogy vonja vissza Oroszország meghívását a novemberben, Bali szigetén tartandó G20-csúcstalálkozóra. Eddig sikertelenül.
Az új Globális Dél
Argentína, az ötödik ország, amelyet Berlin meghívott Elmauba, jelenleg nem annyira az euroatlanti térségben látja a saját jövőjét, hanem az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
Argentína májusban részt vett a „BRICS Plusz” nevű találkozón, amelyet külügyminiszteri szinten tartottak, és amelyre számos más állam is meghívást kapott a BRICS kapcsolati háló további bővítése érdekében. Argentína mellett a jelenlegi G7-vendég Szenegál és Indonézia is képviseltette magát, továbbá Nigéria és Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán és Thaiföld. A BRICS-országok a világ népességének bő kétötödét és eközben a világgazdasági teljesítmény negyedét képviselik; lassan, de folyamatosan közelednek a G7 gazdasági teljesítményéhez.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
