A világ nagy része a „polgári zavargások példátlan növekedésével” néz szembe. Ezt állapítja meg a Verisk Maplecroft kockázati tanácsadó cég, amelynek székhelye Bathban (Egyesült Királyság) található. A „Polgári Zavargási Index” legújabb kiadása a jelenlegi globális kockázatokat elemzi.
A tanulmány szerint a polgári zavargások valószínűsége a vizsgált 198 ország többségében nőtt az elmúlt negyedévben. A következő hat hónapban számos országban "további romlás" várható.
A jelentés szerint "A világ összes országának több, mint 80 százalékában" az infláció hat százalék felett van; a „társadalmi-gazdasági kockázatok” elérték a „kritikus szintet”.
A „Polgári Zavargási Indexben” az országok körülbelül fele „magas” vagy „extrém kockázatú” kategóriába sorolható. Ahogy egyre több államban zavargások alakulnak ki, "a tiltakozások és a munkavállalói aktivizmus súlyossága és gyakorisága várhatóan felerősödik a következő hónapokban" – szögezi le a jelentés.
Rosszabb, mint gondoltuk
A Veritas Maplecroft rámutat, hogy az elmúlt évek válságai a vártnál jobban romlottak a helyzet világszerte. A vállalat 2020 végén még azt prognosztizálta, hogy 2022 augusztusára 75 országban növekedni fog a "polgári zavargások kockázata". „A valóság sokkal rosszabb lett” – állapítja meg a Veritas Maplecroft, hiszen már 120 ország tapasztalja a saját lakossága körében a feszültség drámai növekedését.
Európa országait nagymértékben érinti a jelenlegi előrejelzés. Az ukrajnai háború és az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók eredményeként ugyanis az európai kontinensen gyorsan eszkalálódik a helyzet. A Veritas Maplecroft szerint a polgári zavargások veszélye leginkább Németországot, Hollandiát, Svájcot, Bosznia-Hercegovinát és Ukrajnát érinti.
Pénz vagy elnyomás
Kontinensünket illetően a Veritas Maplecroft szilárdan hisz abban, hogy az érintett kormányok kiadási programokkal próbálják megakadályozni a zavargásokat. Ahol ez nem lehetséges, ott a puszta elnyomás válhat a „kormányellenes tüntetések fő válaszává”. Természetesen az elnyomásnak megvannak a maga kockázatai: "elégedetlen lakosságot hagy maga után, kevesebb mechanizmussal, hogy kifejezzék neheztelésüket”.
Emellett az időjárás is döntő tényezőnek bizonyulhat: „Egy hideg ősz és tél Európában súlyosbítaná az amúgy is súlyos energia- és megélhetési válságot.” Az pedig már most várható, hogy a következő évben az infláció az ideit jelentősen meg fogja haladni. „Csak a globális élelmiszer- és energiaárak jelentős csökkentése képes megállítani a polgári zavargások kockázatának negatív globális trendjét” – jósolja a Veritas Maplecroft - ellenkező esetben „az elkövetkező hat hónap a vártnál is feszültebbnek bizonyulhat”.
Ami sok, az sok
Nagy-Britannia volt az első ország Európában, amelyet sztrájkok és tiltakozási hullámok értek el. Egy nemrégiben végzett felmérés kimutatta, hogy a felnőtt britek 23 százaléka kész arra, hogy a közelgő tél folyamán megtakarítási okokból egyáltalán nem kapcsolja be a fűtést. 70 százalékuk azt mondja, hogy kevesebbet akar fűteni, mint korábban.
Néhány hete a szakszervezetek és számos kezdeményezés által támogatott kampány („Elég volt”) mozgósít a „megélhetési költségek válsága” ellen. Míg a brit „Enough is Enough” mozgalom több, mint 100 ezer támogatót tudott szerezni mindössze 24 óra alatt, mára félmillióan jelezték részvételüket a kampányban. A tiltakozást számos sztrájk tükrözi – például a helyi és távolsági közlekedésben, a postánál vagy a kikötőkben - sőt, már általános sztrájkról is szó van.
Egy másik kezdeményezés ("Don't Pay UK") azt szorgalmazza, hogy ősszel mondják föl az energiaszolgáltatók csoportos beszedési megbízását, és szükség esetén hagyjanak föl az energiaszámlák fizetésével, ha megfelelő számú - egymillió - támogató érkezik. Egy friss felmérés szerint a kezdeményezés már 1,7 millió támogatóra számíthat.
Delegitimizációs kísérletek
Egy hete az EU-ban először voltak tömeges tiltakozások a lakosság nagy részének közelgő elszegényedése ellen. Mintegy 70 ezren vonultak utcára Prágában azzal a követeléssel, hogy a kormánykoalíció végre tartsa kordában az energiaárakat. Ellenkező esetben a rendezvény szervezője azzal fenyegetőzött, hogy „ősszel elpusztítjuk a gazdaságot”.
Az EU és a NATO széleskörű ukrajnai támogatását is elítélték a háborúban. A beszámolók szerint Nagy-Britanniával ellentétben a prágai tiltakozásokat heterogén politikai spektrum alkotta, amelybe egyrészt a kommunista párt, másrészt a szélsőjobb erői is beletartoztak. Petr Fiala miniszterelnök megpróbálta delegitimálni a tüntetőket azzal, hogy „oroszbarát erők” voltak, amelyek „a Cseh Köztársaság érdekei ellen cselekszenek”.
Hamarosan kiderül, hogy az a vád, miszerint aki a rohamosan emelkedő árak ellen tiltakozik, az orosz érdekeket szolgál, hosszú távon megállja-e a helyét a közelgő elszegényedés mellett. Az első kisebb tiltakozások ugyanis már számos más uniós országban zajlanak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Igaz, volt honnét erősödni. 
