Az osztrák kormány nem fog Afganisztánból érkező menedékkérőket önként befogadni, jelentette ki Sebastian Kurz.
Egyértelműen ellenzem, hogy önként még több embert felvegyünk – az én kancellárságom idején erre nem fog sor kerülni
- mondta a PULS 24 Sommergespräch című műsorban.
Inkább helyben segítenének
Hozzátette: Ausztria már több mint 40 ezer afgánt fogadott be eddig, és ezzel szerinte az elvártnál „nagyobb részt vállalt” ebben a tekintetben.
Úgy véli, hogy befogadás helyett inkább helyben kellene segíteni az afgánoknak.
Különösen a nők jogait és a lakosság biztonságát tekintve nagy a felelősségünk
- mondta a jobbközép politikus.
Kurz mindig is a szigorú migrációs politika híve volt. Külügyminiszterként 2015-ben, amikor rekordszámban érkeztek rozoga hajókon és csónakokon afrikai menedékkérők Olaszországba, azt hangoztatta, hogy vissza kell őket szállítani Észak-Afrikába, ellenkező esetben ugyanis csak ösztönözzük az illegális migrációt, ami nem csak az érkezők, hanem az áldozatok számát is növeli.
A magyar kormány is nemet mondott
Mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök új szövetségesre talált ebben a kérdésben. A magyar kormány ugyanis már a mostani válság kirobbanásakor kijelentette, hogy
nem hajlandó az Afganisztánból érkezők befogadására.
Ez alól csupán azok (és azok legközelebbi családtagjai) képeznek kivételt, akik anno segítették az ottani magyar csapatokat, mondta Magyar Levente egy múlt heti sajtótájékoztatón.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint egyébként
több százezres, de akár több milliós migrációs hullám indulhat meg Európa felé a tálib hatalomátvétel miatt.
Lapunk kérdésére, hogy a magyar kormány milyen viszonyra törekszik majd a tálib kormánnyal, Magyar Levente nem adott konkrét választ. Általánosságban annyit mondott: a tálibok egy radikális iszlamista csoport, amely globális kockázatot jelent, semmi jó nem várható tőlük, a magyar kormány pedig kivár.
Befogadást szeretne Brüsszel
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
az afgán menekültek befogadására szólította fel az uniós tagországokat.
Brüsszel pénzügyi támogatást ad majd azoknak az államoknak, amelyek új otthont kínálnak számukra, jelentette ki szombaton Spanyolországban egy menekülttábor látogatása során.
A 800 fő befogadására alkalmas táborban, amelyet egy Madrid közeli katonai bázison alakítottak ki, azokat az afgánokat helyezik majd el, akik uniós intézményeknek dolgoztak. A tervek szerint innen fogják szétosztani őket az uniós államok között.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter szerint egyébként „csaknem az összes EU–tagállam” hajlandónak mutatkozik a befogadásukra.
Von der Leyen beszélt arról is, hogy
a védelemre szoruló afgánokat „legális, „biztonságos” és a „nemzetközi közösség által szervezett” útvonalon kell kimenekíteni,
és számítanak az EU-n kívüli országok segítségére is. A témát felveti majd a legfejlettebb államok, a G7-ek kedden kezdődő találkozóján.
Az osztrák kormány ugyanakkor máris kritikával illette az Európai Bizottságot: Brüsszelnek nem kellene fals jelzéseket küldenie Afganisztán irányába, figyelmeztetett Karl Nehammer osztrák belügyminiszter.
Szerinte azok ugyanis a szervezett bűnözés és embercsempészet terjedéséhez vezetnek majd.
Az osztrák belügyminiszter nem csak Von der Leyent kritizálta, hanem Ylva Johansson uniós belügyekért felelős biztost is, aki vasárnap szintén afgán menedékkérők befogadására kért minden uniós tagállamot.
Igaz, Johannson a Bildnek adott interjúban arról is beszélt, hogy „nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben": nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát. Tehát Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak.
Nehammer szintén úgy véli, hogy
helyben kellene humanitárius segítséget nyújtani és stabilizálni a helyzetet, valamint a szomszédos országokat kellene támogatni.
Kurzhoz hasonlóan kizárta újabb menekültek felvételét. Szerinte már jelenleg is 44 ezer afgán él Ausztriában, ennél nagyobb afgán közösség csak Svédországban van az EU-n belül.
Mások is ódzkodnak
Ausztria mellett egyébként az éppen felbomlóban lévő lengyel kormány is jelezte fenntartásait: múlt héten csapatokat küldött a lengyel-belarusz határra, így mintegy 30 afgán menedékkérő rekedt az ottani határon.
Korábban pedig
hat uniós tagország – Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Görögország, Németország – közös levélben jelezte Brüsszelnek, hogy nem szabadna felfüggeszteni azoknak az afgánoknak a deportálását, akiknek már elutasították a menedékkérelmét.
Szerintük ez rossz jelzés lenne, és még több afgánt késztetne arra, hogy útnak induljon az EU-ba.
Kényes időszak
A brüsszeli elvárások ugyanakkor azt jelzik, hogy – bár a magyar kormánynak potenciális szövetségesei is vannak – újabb front nyílhat Brüsszel és Budapest között. Ráadásul erre egy meglehetősen kényes időszakban kerül sor, hiszen jelenleg függőben van az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó mintegy 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás folyósítása.
A tárgyalásoknak a források elköltését felvázoló magyar tervről július 12-ig kellett volna lezárulniuk, a határidő azonban szeptember 30-ra tolódott ki. A hosszabbítást az Európai Bizottság kezdeményezte.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
