|
| Egy orosz Mi-28-as helikopter járőrözik a Hmeijm melletti orosz légibázisnál. Fotó: EPA/Szergej Csirikov |
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt közölte: a múlt héten a főparancsnok (azaz maga Vlagyimir Putyin elnök) jóváhagyta a tartuszi és a hmejmími bázis szerkezetét, így megkezdték ott az állandó jelenlét kiépítését. Hmejmímben az orosz haderő légitámaszponttal, Tartuszban pedig haditengerészeti műszaki ellátó központtal rendelkezik, amelyet teljes értékű hadikikötővé építenek át.
Az orosz-szíriai megállapodás értelmében Oroszország egyszerre 11 hadihajót állomásoztathat a támaszponton, beleértve a nukleáris meghajtású eszközöket is.
Úgy vonultak ki, hogy ottmaradnak
Putyin elnök december 11-én adta ki a parancsot a részleges csapatkivonásra, a művelet befejezéséről Sojgu december 22-én tett neki jelentést. Szíriában a hmejmími és a tartuszi bázis legénysége mellett három zászlóaljnyi katonai rendész és a békéltető központ személyzete maradt.
Miután bejelentette, hogy végeztek az Iszlám Állammal, Putyin váratlanul Szíriába repült, ahol közölte, hogy a Szíriában tartózkodó orosz erők nagyobb része máris hazatérhet, nem maradnak a szükségesnél tovább, de ha a terroristák újra felütnék fejüket, a maradó kislétszámú erő elég ahhoz, hogy ellássa a bajukat, és persze bármikor lehet újra erősítést hozni, ha szükséges.
Az orosz hadsereg egyre nagyobb szerepet kap?
Szergej Sojgu az utóbbi időben szokatlan helyeken bukkan fel: időnként külügyminiszteri feladatokat lát el a hadügyminiszter, ami jelentheti a hadsereg szerepének felértékelődését vagy Sojgu személyes karrierjének felívelését is. A világ mindenesetre attó tart, hogy Oroszország Szíria után más gócpontokon is katonai bázisokat létesíthet, például Szudánban, Jemenben vagy Afganisztánban, esetleg Líbiában.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
