Aki eddig kimaradt az ázsiai csodából - ez az ország lesz az új Kína

Japán és a kistigrisek

Az ázsiai gazdasági csoda Japánban kezdődött a második világháború után, nagyjából úgy, ahogy Európában zajlott a hasonló jelenség Nyugat-Németországban. Sokáig Japán egyedül húzott előre a kontinensen, és viszonylag hamar egy igen fejlett, gazdag ország lett belőle, akkor a világ második legnagyobb gazdasága. A világ ipari termelésének színe-java ott volt, a fejlett világot elárasztották a Made in Japan feliratú termékek.

A japánok olyan magasra jutottak, ahonnan már nem lehetett tovább lépni, a magas bérek miatt már nem voltak olcsók a termékeik. Ekkor léptek porondra az ún. kis tigrisek: Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Tajvan, ahol lényegében ugyanez a folyamat zajlott le. Közülük Dél-Korea olyan sikeres volt, hogy el is érte a japán szintet, a világ egyik leggazdagabb országa lett.

Kína

A következő jelentkező Kína volt, és ennek az adott igazán nagy jelentőséget, hogy itt milliárdos népességű országról volt szó, ráadásul kommunista társadalmi rendszerrel. A rendszer azonban rugalmas volt, gazdasági értelemben rendszerváltást hajtott végre, politikailag azonban maradt minden a régiben. A gazdaság a nagy mélységből évi 10 százalékkal kezdett növekedni 1980 körül, és ez 35 évig zajlott.

Ez alatt a világ ipari termelésének színe-java Kínába került, ma mindenhol kínai termékbe botlunk, ahogy pár évtizede minden japán volt. Az ország életszínvonala hatalmasat ugrott, de a japánt vagy amerikai nem közelíthette meg egyszerűen azért, mert 1,4 milliárd lakosú országról van szó, míg a japánoknál csak 125 millió ember közt oszlik meg a jólét, Dél Koreában 65 millió között.

Az új jelentkező

Mindazonáltal a tőke már kezd olcsóbb munkaerejű helyeket keresni, teljesen logikus módon. Aki eddig kimaradt az ázsiai csodából, most csatlakozhat. És akadt egy jelentkező, aki remekül él a lehetőséggel: a viharos történelmű, elvileg ugyancsak máig kommunista kormányzattal rendelkező Vietnam. Az ország lakossága a 100 milliót közelíti, gazdaságát rugalmasra alakította, mint egykor Kína, és meg is van az eredmény, gyors növekedés formájában.

A gazdaság a negyedik negyedévben több mint 7 százalékot nőtt az előző év azonos időszakához képest, meghaladva a kormány 6,2 százalékos várakozását. A növekedés több tényezőnek köszönhető: húz az export, miután hagyták leértékelődni a nemzeti valutát, a dongot, alkalmazkodván a jüan leértékeléséhez. Az export 8,1 százalékkal bővült, 162 milliárd dollárt ért el, aminek 70 százalékát a külföldi tulajdonú cégek állították elő.

Kiegyensúlyozott fejlődés

Közben a belföldi fogyasztás is erősen élénkül, a kiskereskedelmi eladások 9,5 százalékkal nőttek. Az ipari termelés majdnem 10 százalékkal bővült, ezen belül a feldolgozóipar 10,6 százalékkal. A külföldi befektetések jóval 10 százalék fölötti mértékben nőttek.

Danang, Vietnam

A kormánynak komoly tervei vannak a 2016-2020 közti időszakra: éves 7 százalék körüli növekedés, a termelékenység erős javulása, melyben most sokat segít az olajár csökkenése is, de közben a dong ésszerű mértékű leértékelésével is segítenek a versenyképesség fenntartásában.

Az ország több évtizedes háborúskodás és függetlenségi harc után 1975-ben lett egységes, kommunista uralom alatt. A mi rendszerváltásunk idejében kezdődött a gazdasági nyitás, és a turizmust is támogatták, így az hamar fel is lendült. Az ország most már sokoldalúan fejlődik, minden esélye megvan rá, hogy Kínához hasonlóan felzárkózzon az ázsiai fejlettebb országok szintjére.