Japán és a kistigrisek
Az ázsiai gazdasági csoda Japánban kezdődött a második világháború után, nagyjából úgy, ahogy Európában zajlott a hasonló jelenség Nyugat-Németországban. Sokáig Japán egyedül húzott előre a kontinensen, és viszonylag hamar egy igen fejlett, gazdag ország lett belőle, akkor a világ második legnagyobb gazdasága. A világ ipari termelésének színe-java ott volt, a fejlett világot elárasztották a Made in Japan feliratú termékek.
A japánok olyan magasra jutottak, ahonnan már nem lehetett tovább lépni, a magas bérek miatt már nem voltak olcsók a termékeik. Ekkor léptek porondra az ún. kis tigrisek: Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Tajvan, ahol lényegében ugyanez a folyamat zajlott le. Közülük Dél-Korea olyan sikeres volt, hogy el is érte a japán szintet, a világ egyik leggazdagabb országa lett.
Kína
A következő jelentkező Kína volt, és ennek az adott igazán nagy jelentőséget, hogy itt milliárdos népességű országról volt szó, ráadásul kommunista társadalmi rendszerrel. A rendszer azonban rugalmas volt, gazdasági értelemben rendszerváltást hajtott végre, politikailag azonban maradt minden a régiben. A gazdaság a nagy mélységből évi 10 százalékkal kezdett növekedni 1980 körül, és ez 35 évig zajlott.
Ez alatt a világ ipari termelésének színe-java Kínába került, ma mindenhol kínai termékbe botlunk, ahogy pár évtizede minden japán volt. Az ország életszínvonala hatalmasat ugrott, de a japánt vagy amerikai nem közelíthette meg egyszerűen azért, mert 1,4 milliárd lakosú országról van szó, míg a japánoknál csak 125 millió ember közt oszlik meg a jólét, Dél Koreában 65 millió között.
Az új jelentkező
Mindazonáltal a tőke már kezd olcsóbb munkaerejű helyeket keresni, teljesen logikus módon. Aki eddig kimaradt az ázsiai csodából, most csatlakozhat. És akadt egy jelentkező, aki remekül él a lehetőséggel: a viharos történelmű, elvileg ugyancsak máig kommunista kormányzattal rendelkező Vietnam. Az ország lakossága a 100 milliót közelíti, gazdaságát rugalmasra alakította, mint egykor Kína, és meg is van az eredmény, gyors növekedés formájában.
A gazdaság a negyedik negyedévben több mint 7 százalékot nőtt az előző év azonos időszakához képest, meghaladva a kormány 6,2 százalékos várakozását. A növekedés több tényezőnek köszönhető: húz az export, miután hagyták leértékelődni a nemzeti valutát, a dongot, alkalmazkodván a jüan leértékeléséhez. Az export 8,1 százalékkal bővült, 162 milliárd dollárt ért el, aminek 70 százalékát a külföldi tulajdonú cégek állították elő.
Kiegyensúlyozott fejlődés
Közben a belföldi fogyasztás is erősen élénkül, a kiskereskedelmi eladások 9,5 százalékkal nőttek. Az ipari termelés majdnem 10 százalékkal bővült, ezen belül a feldolgozóipar 10,6 százalékkal. A külföldi befektetések jóval 10 százalék fölötti mértékben nőttek.
.jpg)
|
| Danang, Vietnam |
A kormánynak komoly tervei vannak a 2016-2020 közti időszakra: éves 7 százalék körüli növekedés, a termelékenység erős javulása, melyben most sokat segít az olajár csökkenése is, de közben a dong ésszerű mértékű leértékelésével is segítenek a versenyképesség fenntartásában.
Az ország több évtizedes háborúskodás és függetlenségi harc után 1975-ben lett egységes, kommunista uralom alatt. A mi rendszerváltásunk idejében kezdődött a gazdasági nyitás, és a turizmust is támogatták, így az hamar fel is lendült. Az ország most már sokoldalúan fejlődik, minden esélye megvan rá, hogy Kínához hasonlóan felzárkózzon az ázsiai fejlettebb országok szintjére.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
