Az Európai Bizottság még a hétvégén tájékoztatta az uniós tagállamok EU-hoz rendelt nagyköveteit azokról az újabb büntetőintézkedésekről, amelyeket a tizedik uniós szankciós csomag keretében javasol Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háborúja miatt.
Megbénítanák Putyin hátországát
A javaslatokat a nagykövetek és a tagállami szakértők ma vitatták meg Brüsszelben, az Európai Bizottság elnöke pedig ma néhány részlettel is szolgált azokkal kapcsolatban.
Ursula von der Leyen közleménye szerint a Bizottság egyrészt 11 milliárd euró értékű exportot fagyasztana be azzal a céllal, hogy „megvonja az orosz gazdaságtól a kritikus fontosságú technológiát és ipari javakat”.
Ezen belül elsősorban olyan ipari termékek kivitelét tiltaná meg, amelyeket Oroszország reményeik szerint nem tud más országokból pótolni. Példaként említette többek között azokat az építőipari termékeket, amelyeket Oroszország katonai célokra is használhat.
Ezzel párhuzamosan betiltanák azon elektronikus alkatrészek exportját is, amelyeket orosz drónokba, rakétákba és helikopterekbe is lehet használni, valamint minden olyan technológiai termékét, amelyek használhatók a csatatéren.
Ehhez kapcsolódóan – tette hozzá Von der Leyen – harmadik országokra is kiterjesztik a más (katonai) célokra is használható termékek exporttilalmát. A Bizottság elnöke szerint hét iráni cég termékei kerülnek fel erre a listára, és megemlítette, hogy az iráni Forradalmi Gárda Shahed típusú katonai drónokat szállít Oroszországnak. (Kérdés persze, hogyan tudja ezt a tiltást az EU érvényesíteni Irán esetében.)
Von der Leyen végül kitért arra is, hogy számba veszik majd az orosz jegybank EU-n belüli befagyasztott vagyonát, amit felhasználhatnak majd Ukrajna újjáépítésére.
Mi jöhet még?
A Politico korábban ennél részletesebben is megszellőztette, hogy milyen szankciókat szeretne Brüsszel:
- A pénzügyi büntetőintézkedéseket kiterjesztenék négy újabb orosz bankra, köztük az ország legnagyobb magánkézben lévő pénzintézetére, az Alfa bankra, amelyet Mikhail Fridman orosz-izraeli milliárdos alapított.
- Kitiltanák az EU-n belüli, kritikus fontosságú, infrastrukturális célokat szolgáló vállalatok (például gáz- és áramszolgáltatók) vezetőségéből az orosz állampolgárokat.
- Újabb mintegy 130 orosz entitás és személy kerülne fel tiltólistára Lengyelország, a balti államok, Németország, Franciaország és más államok javaslatára. Közöttük vannak orosz katonai vezetők, az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken kinevezett vezetők, olyan újságírók, akik orosz állami médiánál vagy az orosz állami propagandát támogató adóknál (például az EU-ból kitiltott Russia Todaynél) dolgoznak, valamint olyan cégek és magánszemélyek más országokban, amelyek kapcsolatban állnak az orosz hadigépezettel vagy a Wagner nevű orosz zsoldoscsoporttal. Utóbbi kitétel Malit és Iránt érintheti.
- Kibővítenék a tilalom alá tartozó import- és exporttermékek listáját.
Oroszországból tilos lenne behozni például gumit valamint olyan kőolajalapú termékeket, mint az aszfalt és bitumen (a finomított kőolajtermékekre már február 5-től szankció van érvényben).
Tilos lenne oda exportálni teherautókat és más teherszállító járműveket, építőipari gépeket, valamint olyan elektronikai komponenseket, amelyeket Oroszország fegyvergyártáshoz használhat fel.
- Tiltólistára kerülhet egy dubaji székhelyű hajózási társaság is, amely a gyanú szerint segít Oroszországnak kijátszani az olajexportra vonatkozó szankciókat (az EU tavaly decembertől tiltotta be az orosz kőolajbehozatalt a vezetéken szállított olaj kivételével). A cég állítólag megvásárolt számos orosz tankert, amelyek a szankciók miatt nem szállíthattak volna olajat, most viszont, mivel dubaji tulajdonban vannak, elvileg megtehetik ezt. Az érintett cég szankcionálását egy uniós ország javasolta, ugyanakkor néhány mediterrán ország fenntartásait fejezte ki.
Egy év, tíz szankciós csomag
Ami az időzítést illeti, a Bizottság elnöke ma arra kérte a tagállamokat, hogy minél hamarabb fogadják el az újabb, tizedik szankciós csomagot.
A cél, hogy február 24-ig megszülessenek a büntetőintézkedések – a dátum szimbolikus, hiszen Oroszország pont egy évvel korábban indította meg a háborút Ukrajna ellen.
A tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak tehát bő egy hete van arra, hogy döntsön a bizottsági javaslatról, és véglegesítse a szankciók listáját.
Aleksandar Vucic szerb elnök telefonon beszélt kedden Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, majd meghívta Szerbiába. 
